„Egy közösség, amelyik kitart a céljai mellett, annak a sikere garantált. Lesz székely autonómia” – fogalmazott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az EMI-tábor meghívottjaként. A feltett kérdésekre válaszolva kitért az autonómiatörekvés száz évére, a romániai viszonyulás változásának szükségszerűségére is.
Százéves a székely önrendelkezési törekvés, százesztendős a Székely Nemzeti Tanács. A centenáriumi év meghirdetésére kerül sor az október 21-re tervezett, tisztújítást is tartalmazó gyűlésen. A következő egyéves időszak eseményei tehát a centenárium jegyében zajlanak, az SZNT feladatának tekinti, hogy minél több ismeretet szerezzenek a székelyek azon személyiségekről, akik a száz év alatt ezen törekvés zászlóvivői voltak – fogalmazott Izsák Balázs a szombati előadásán. Szintén a kerek évforduló során beszélni kell arról, hogy meddig jutott, mit ért el a székely autonómiaküzdelem, az önrendelkezési jog fejlődése is téma kell legyen, illetve megoldást kell találni, ellenlépést a székely zászló kiszorításával szemben.
Beszámolt arról is, hogy nemrég törökországi meghívásnak tett eleget László Györggyel. Értékesnek tartja, hogy a törökök nem felejtik a rokoni viszonyt, úgy tartják, Szekelisztánban élnek hun leszármazottak. „A történelmi tudatban jelen van a rokonság, és ezt mozgatórugóként kell kezelnünk” – nyilatkozta az elnök.
Izsák Balázs szerint kétség nem fér ahhoz, hogy lesz-e autonómia Székelyföldön. Igaz, a román államfő kijelentéseiből pártolásra nem lehet számítani, de amúgy is hosszú azon államelnökök sora, akik nem támogatták az ügyet. Băsescu kijelentését idézte, aki szerint akkora autonómiája lesz Székelyföldnek, mint Caracalnak. Izsák szerint az államelnökök hozzák azt a formát, amivel a választói elvárásoknak próbálnak megfelelni. De változnak az elvárások, a demokrácia elmélyítése felé kell haladnia Romániának is.
Ha valós megoldásokat akar keresni az ország a jelenlegi problémákra, mint az óriási elvándorlás, akkor be kell lássák: egy stabil, autonóm Székelyföld ebben nagy segítségükre lehet. Az idő szorításában vannak – hangzott el. Felvetődött ugyanakkor a kérdés, hogy a magyarság érdekképviselete nem teszi meg a kellő lépéseket a törekvések megvalósulásáért. Az előadó elmondta, ez ügyben is számít változásokra, egy egységes autonómiatervezetben való megállapodásban. Olyan irányelvek egységes képviseletét várja, melyek mögött nincs semmilyen hátsó szándék, nyíltan és egyértelműen a székelység javát szolgálja.
Az SZNT mindent megtesz, hogy fenntartsa az önrendelkezési igényt, noha „közhatalommal nem rendelkezünk, forrásaink is korlátozottak. Azt mondom: ennyi ma a szabadság Romániában.”
Románia nemzetközi színtéren való felértékelése nem árthat, mi több, használ az autonómia ügyének, véli az SZNT-elnök. A felértékelődés ugyanis a kevésbé befolyásolhatóság mellett stabilitást, biztonságot is kell jelentsen, ahol nincsenek feszültséggerjesztő gócok. Az autonómia tehát állambiztonsági kérdés is.
A címadó kérdésre, hogy milyen lesz az autonómia, Izsák Balázs elmondta: az SZNT autonómiastatútumában taglalja azokat az intézményeket, melyek révén fenntartható az autonóm terület. Pontosan rögzítettek a határai, és a nemzetközi tapasztalatok is segítségünkre vannak abban, hogy optimisták legyünk.
Nem számítható ki viszont az az erőforrás, amit a szabadság ad az embereknek. Az alkotásnak felmérhetetlen lendületet ad, amikor az ember érzi: amit létrehozunk, az a miénk marad – közölte Izsák, hozzátéve, „az autonóm Székelyföld gazdag lesz és szabad. Olyan hely, ahová a világban szétszóródott székelyek visszatérnek, és minden nemzet tagjai, akik élnek, ennek haszonélvezői lesznek.”
Szerző: Balázs Katalin
Forrás: szekelyhon.ro
2017.07.29.