Közvitán az autonómiatervezet

Közvitára bocsátották a Kulcsár-Terza József háromszéki parlamenti képviselő által tavaly decemberben egyéni törvényjavaslatként iktatott autonómiatervezetet, amelyet a parlament honlapján lehet tanulmányozni, illetve amelyhez március 6-áig lehet hozzászólni, és módosításokat javasolni.

A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa megkeresésünkre elmondta: a kormánynak és a parlament törvényhozói tanácsának február 26-áig kell véleményeznie a statútumot, amelyet a közvita lezárása után a képviselőház szakbizottságai vitatnak meg.

Kulcsár-Terza számításai szerint a tervezetet a tavaszi parlamenti ülésszak folyamán tűzik a képviselőház napirendjére, a dokumentumot ugyanakkor mindkét háznak el kell fogadnia. A képviselő hangsúlyozta: az ügyet nem lehet eltussolni, hiszen ha 45 munkanap után nem tűzik napirendre, a tervezet hallgatólagosan átmegy.

Kulcsár-Terza reméli, hogy a szakbizottságokban és a plénumban is „normális hangvételű” vita bontakozik ki az autonómiastatútumról. Az a cél, hogy létrejöjjön a párbeszéd, tárgyalni tudjunk, elmondhassuk, hogy mi mit akarunk, és megértessük, az autonómia nem jelent határmódosítást – szögezte le a képviselő.

Az MPP politikusa – aki az RMDSZ listáján jutott be a parlamentbe – nem a polgári párt és a szövetség közös, hanem a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által összeállított autonómiatervezetet iktatta a parlamentben egyéni javaslatként.

Később azonban Benkő Erika, az RMDSZ háromszéki képviselője és Fejér László Ödön szenátor is azt nyilatkozta lapunknak, hogy aláírták volna a kezdeményezést, de Kulcsár-Terza nem kereste meg őket ez ügyben formálisan.

Az RMDSZ és az MPP politikusai egyébként az alkotmányossági akadályok miatt nem sok esélyt látnak arra, hogy a tervezetről érdemi vitát lehet folytatni. Szerintük az önrendelkezéshez kétlépcsős folyamat vezet: előbb módosítani kell az alaptörvényt, majd jöhet s törvényhozási folyamat.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője korábban arra a kérdésünkre, hogy ha a helyzet úgy hozza, megszavazzák-e a tervezetet, mindössze annyit mondott: részt vesznek a vitában, és elmondják az érvrendszerüket a közösségi jogok érvényesítéséről, az autonóm intézményrendszer fontosságáról. Az SZNT statútuma egyébként már kétszer is megjárta a parlamentet, mindkét esetben vita nélkül elutasították.

Szerző: Bíró Blanka

Forrás: szekelyhon.ro

2018.02.21.