Felhívást tett közzé a Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája februári kezdeményezésük nyomán, amelyben arra kérik a székelyföldi önkormányzatokat, hogy fogadjanak el egy memorandumot, amelyben Székelyföld autonómiáját kérik. Ez a kérés Kovászna és Hargita megyék prefektusai által indított „támadások” miatt lett ismét aktuális.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) újabb felhívásában arra buzdítja a székelyföldi önkormányzatokat, hogy olyan petíciókat fogadjanak el, amelyben egységesen nyilvánítják ki az általuk képviselt közösség autonómia iránti igényét, és teszik láthatóvá a nagyvilág számára azt, amit a prefektusi önkény a népszavazások korábbi meggátolásával el akar rejteni: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni.
Felhívásukat annak nyomán tették közzé, hogy Kovászna megye prefektusa körlevélben szólítja fel Háromszék önkormányzatait, hogy ne fogadjanak el az uzonihoz hasonló, „memorandumnak nevezett petíciót, amelyben az etnikai alapú területi szeparatizmust mozdítják elő”.
„További igényük az, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar is” – hívja fel a figyelmet közleményében az SZNT, hozzátéve, hogy Kovászna megye prefektusának állításával ellentétben szó sincs etnikai alapú területi szeparatizmusról, hiszen a hozott határozatok Székelyföld történelmi gyökerű egységének önkormányzati kinyilvánítását jelentik, autonómiája pedig minden itt lakó állampolgár közös értéke lesz.
A Székely Nemzeti Tanács a Hargita megyei helyzetre is kitér: „beszédes, hogy ezzel a körlevéllel szinte egy időben hozta nyilvánosságra Hargita megye prefektusa, hogy hónapokkal korábban már megtámadta a közigazgatási bíróságon a Hargita megyében elfogadott határozatokat. Ellentmondásos érvelésének logikája szerint a kormány közigazgatási „reformtervezete” is alkotmányellenesnek minősül, hiszen „az ország közigazgatása községekbe, városokba és megyékbe szerveződik”. Nyilvánvaló, hogy központilag összehangolt megfélemlítési kísérletről van szó, a bukaresti hatalom vissza akarja rettenteni az önkormányzatokat attól, hogy azok megjelenítsék az őket megválasztó helyi közösségek akaratát – olvasható a dokumentumban.
„Az önkormányzatok a határozat meghozatalával semmilyen törvénytelenséget nem követnek el. A határozat elfogadása, illetve nemzetközi megismertetése azonban komoly és megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremt a közigazgatási reform során, és hozzájárul ahhoz, hogy beinduljon az évek óta sürgetett hivatalos párbeszéd Székelyföld autonóm jogállásáról, éppen ezért szükséges, hogy minél több önkormányzat szavazza azt meg” – nyomatékosítanak a felhívás szerzői.
Forrás: szekelyhon.ro
2014.06.18.