Egymás ellen

Tiszavirág-életűnek bizonyult, és mind egyértelműbb: az RMDSZ kormányra lépésével semmivé vált a tavaly oly örömtelien körvonalazódó erdélyi magyar–magyar összefogás.

Ősszel a pártok, szervezetek képesek voltak félretenni sérelmeiket, és közösen részt vállalni a székelyek nagy menetelésének sikeres életre hívásában – ma magyar tanácselnök dorongolja le autonómiázó kollégáját, és magyar polgármester szerelteti le a zászlórudat, nehogy ismét kihívja a román hatóságok haragját a lobogni kitűzött székely zászló.

Hargita megye tanácsának elnöke, Borboly Csaba ugyancsak megszelídült, mióta a korrupcióellenes ügyészség bíróság elé citálta. A hitet, reményt és szeretetet hirdeti, s ha korábban maga is bátran követelte Székelyföld területi autonómiáját, ma már azt fejtegeti, hogy lám, az EP-választások eredményei is bizonyították: „az autonomista szólamok (lásd Kovászna megye) kevesebb szavazatot hoznak, mint ha a konkrét eredmények bemutatására és az etnikumok közötti megbékélésre (lásd Hargita megye) helyezzük a hangsúlyt”. Teszi mindezt kizárólag románul, magyar választóival csak egy utalás szintjén osztja meg véleményét blogján.

Statisztikákat bűvöl, hogy saját sikerességét igazolja, de kevés szót ejt arról, hogy az RMDSZ öt év alatt Hargita megyében is majd 17 ezer voksot veszített, és kétezerrel kevesebben támogatták most a vetélytársak nélküli megmérettetésen, mint másfél éve a parlamenti választásokon. Borboly háromszéki kollégáit támadja, akik szerinte a sok autonómiázással feszültséget szítanak, Ma­ros­vásárhely és Nagyvárad gyakorta nacionalista húrokat pengető polgármestereihez hasonlítja őket. „Ha nincsenek ötleteid, eredményeid, de sikeres akarsz lenni a választásokon, legkézenfekvőbb, ha nagy magyarként vagy nagy románként jelensz meg választóid előtt.

Ám látható, ez a számításuk nem jött be, ez biztos kudarcot jelent” – vonja le a következtetést a Hargita megyei tanács elnöke. Érdekes Borboly Csaba pálfordulása, annál is inkább, mert pár éve még a háromszékiekkel közösen építette, álmodta Székelyföldet. Elfogytak a közös pályázatok, tervek, s úgy tűnik, immár odalett a közös cél is.

Igaza van Borboly Csabának, miként Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek is abban, hogy „őszinte párbeszédre” van szükség a többségi nemzettel. Nem most kellene újra és újra felfedezni a spanyolviaszt, hanem már hosszú évekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni. Nem nyilatkozatokkal, hanem konkrétumokkal, és nem apró kérések teljesítéséért eladván a fontos ügyeket.

Ám addig, amíg egymással hadakozunk, nem támogatni, erősíteni, hanem éppenséggel akadályozni próbáljuk azokat, akik kicsit másképp látják a célhoz vezető utat. Amíg az egyik politikusunk a másik megsemmisítésén ügyködik, a nagy párt a kicsik ellehetetlenítésén, addig nem várhatjuk, hogy a románság komolyan vegye követeléseinket, valós igényeinket. Röhöghetnek a markukba ellenségeink – mi meg fuldokolhatunk saját nyomorunkban.

Szerző: Farkas Réka

Forrás: 3szek.ro

2014.06.19.