Az RMDSZ csomagban készíti a Székelyföld autonómiáját célzó törvénykezdeményezéseket, vagyis az autonómia statútumhoz alkotmánymódosító javaslatokat is mellékel, jelentette be Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, az autonómia bizottság tagja csütörtöki sajtótájékoztatóján a saját álláspontját ismertette a törvényalkotó munkáról.
Ezek a dilemmák foglalkoztatják a törvényalkotókat
Elmondta, hogy három dilemma foglalkoztatja a bizottság tagjait. Az első az volt, hogy kerettörvényt alkossanak vagy statútumot. A kerettörvény előnye az lett volna, hogy azáltal más régiók román közösségét is érdekelté tehette volna az autonómia ügy iránt, de ennek ellenére úgy döntöttek autonómia statútumot készítenek, mert az eddigi tapasztalat az, hogy nem érett még meg erre a román közösség, példa rá a fejlesztési régiók átalakításáról szóló népszavazás, amelyben nem találtak román partnerekre, bár nem beszéltek a regionális nyelvről és közigazgatási régiókról. Megszületett a döntés, hogy az RMDSZ autonómia statútumba gondolkodik, amit akár nemzetközi nyomásra, akár geopolitikai helyzetet kihasználva lehetne elfogadtatni.
Antal Árpád szerint a másik nagy dilemma az alkotmányhoz való viszony kérdése volt - ezért is készült több törvénytervezet változat - a sajtónak kiszivárogtatott változat azt kísérelte meg, hogy a jelenlegi alkotmány kereteibe illessze az autonómiát. Antal Árpád véleménye szerint világosan ki kell mondani, hogy az alkotmánnyal van probléma. „Az alkotmánybíróság mindent alkotmányellenesnek talált, ami számunkra fontos: kulturális autonómia, a régiók, alrégiók kérdése, ezért most Románia alkotmánya az első számú akadály abban, hogy a magyarok jogait bővítsük”, szögezte le a sepsiszentgyörgyi elöljáró. Hozzátette: olyan autonómia statútumot kell elkészíteni, amelyről pontosan tudják, hogy alkotmányellenes, de azt tartalmazza, amit szeretnénk, és amikor ezt benyújtják a parlamentbe, mellékelik azokat az alkotmánymódosító javaslatokat is, amelyek lehetővé teszi az önrendelkezés megvalósítását.
Akkor kell benyújtani a statútumot, mikor kormányon van az RMDSZ
Meglátása szerint két lehetőség van: vagy módosítják a jelenlegi alkotmányt, és abban benne marad az egységes nemzetállamról szóló egyes cikkely, hiszen az 16 millió embernek fontos, viszont beletesznek egy kettes cikkelyt, amely lehetőséget teremt autonóm régiók létrehozására. A másik lehetőség, ha a parlament átalakul alkotmányozó nagygyűléssé és egy teljesen új alkotmányt fogadnak el.
„Az a legfontosabb, hogy végre legyen egy olyan csomag, amely révén nem tesszük ki magunkat annak, hogy külföldi diplomaták Sepsiszentgyörgyön egyet hallanak, Csíkszeredában mást hallanak, Marosvásárhelyen pedig semmit nem hallanak”, fejtette ki Antal Árpád, aki szerint ezt az anyagot mindenkinek be lehetne mutatni, mint az RMDSZ álláspontját.
A törvényalkotó bizottság harmadik dilemmája az, hogy mikor kell benyújtani ezt a törvénycsomagot. „Abban a szerencsés helyzetbe vagyunk, hogy 2013-ban az RMDSZ kongresszuson született egy dokumentum, amely világosan kimondja, hogy a szövetség elkészíti, benyújtja a parlamentbe és fenntartja az autonómia statútumot. Ez a dokumentum azokat is kötelezi, akik nem feltétlenül hívei annak, hogy egy ilyen statútumot a parlament elé terjesszünk. Elsősorban Székelyföldön kívüli politikusokra gondolok, mert vannak, akiknek az RMDSZ dokumentumai fontosabbak, mint sok minden egyéb, de mivel a kongresszuson ezt a dokumentumot ellenszavazat nélkül fogadták el, a jövő évi kongresszusig abszolválni kell a vállalást.”, mutatott rá Antal Árpád.
Hozzátette: szerinte sokkal ütősebb, ha akkor nyújtják be a statútumot, amikor kormányon van az RMDSZ, nem amikor ellenzékben van. „Az igaz, hogy az elmúlt hónapokban el volt maszatolva, és nem volt egészségesen kommunikálva, ezért én is vállalom a bírálatokat. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy komolyan gondolja az RMDSZ és a szövetség vezetője, hogy be kell nyújtani. Talán túltaktikázódott a dolog”, nyilatkozta Antal Árpád.
A külügyön és hadügyön kívül minden hatáskör Székelyföldre kerülne
Az autonómia statútum tartalmáról szólva a sepsiszentgyörgyi elöljáró kifejtette: legfontosabb a hatáskörök tisztázása, hiszen a autonómia arról szól, hogy bizonyos hatáskörök, amelyek jelenleg Bukarestben vannak, azokat regionális szintre helyezzék. „Hogy leegyszerűsítsem a lényeget: a külügy és hadügy kivételével gyakorlatilag minden hatáskör Székelyföldhöz kellene kerüljön”, mondta Antal Árpád, aki szerint az elmúlt 15 évben megtörtént ágazati decentralizációk is azt mutatják, hogy kivétel nélkül minden esetben helyi szinten a problémák gyorsabban megoldódnak, az intézmények hatékonyabbak lettek és közelebb kerültek az emberekhez.
Az autonómia statútumnak és az alkotmánymódosító javaslatoknak emellett tartalmaznia kell a hivatalos nyelvek kérdését, világossá kell tenni, hogy ebben a régióban a román mellett a magyar is hivatalos. Továbbá rendezni kell az etnikai arányosság kérdését, vagyis minden intézményben biztosítani kell az etnikai arányosságot a Dél-Tiroli modell szerint.
Hatáskörök közé tartozik a pénzügyi autonómia, és ez Székelyföld esetében úgy kellene működjön, hogy helyi szinten gyűjtik be az adókat, és ennek öt százalékát az államnak adják, nem úgy mint Dél-Tirolban, ahol az állam osztja vissza a pénzeket. Emellett fontos kérdés és meg kell jelennie a statútumban, a románok jogainak biztosítása.
Geopolitikai lehetőségek és az autonómia elérésének folyamata
Antal Árpád szerint a geopolitikában vannak olyan folyamatok, amik segítik és vannak, amik fékezik a Székelyföldi autonómia ügyét. Az elöljáró szerint pozitívan befolyásolja és lendületet adhat az ügynek az, ami ma Ukrajnában történik. Pozitívum még az Európa Tanács elmúlt hetekben megjelent két jelentése, az, amelyik a diszkriminációról szól, a másik a Kalmár-jelentés. Harmadik pozitívum pedig az Amerikai külügy Romániáról szóló jelentése, amely foglalkozik a kisebbségek ügyével. Ami negatívan befolyásolja az, ami Skóciában és Katalóniában történik, mert azok retorikáját erősíti, akik azt mondják, hogy az autonómia a függetlenség előszobája.
Antal Árpád szerint ne csapjuk be magunkat és a választókat, hogy az autonómia statútum elfogadtatása egyik napról a másikra megtörténhet, az egy hosszú folyamat lesz. Eközben viszont a politikusok és szakemberek feladata, hogy kidolgozzák minden ágazat Székelyföldi stratégiáját. „Ez lesz a következő időszak kihívása, hogy minden területen pontosan tudjuk, mit akarunk Székelyföldön”, mutatott rá Antal Árpád. Hozzátette: ennek megszervezése az RMDSZ-re hárul, de a szakpolitikák kidolgozását nem várhatják el csak a politikusoktól, ez szakemberek, értelmiségeik közös feladata kell legyen.
Szerző: Kovács Zsolt
Forrás: slagerradio.ro
2014.06.19.