A Magyar Polgári Párt frakciójának beterjesztésére a székelyudvarhelyi képviselő-testület soros ülésének napirendjére tűzték a Székely Nemzeti Tanács által javasolt, a Székelyföld jogállására vonatkozó tanácsi határozattervezetet.
Amennyiben a városatyák elfogadják a tervezetet, Kápolnásfalu, Székelyderzs és Székelykeresztúr után Székelyudvarhely lehet a negyedik udvarhelyszéki település, amely hivatalos formában is kinyilvánítja a székelyföldi autonómiára vonatkozó igényét. Az előterjesztést láttamozó jegyző szerint viszont a tervezet legális, de szükségtelen.
Mintegy hónappal ezelőtt terjesztette be a helyi MPP-frakció az SZNT felhívását – melyben a Székely Nemzeti Tanács arra szorgalmazza a 153 székelyföldi önkormányzatot, hogy tanácsi határozatban fejezzék ki igényüket, hogy egyetlen, önálló közigazgatási régióba akarnak tartozni, amelynek különleges jogállását sarkalatos törvény szabályozza, és ahol az állam nyelve mellett a magyar nyelv is hivatalos. A tanácsi határozattervezet utolsóként szerepel a csütörtökön tartandó önkormányzati ülés napirendjén. Az SZNT kérésének korábban Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr és Gyergyóalfalu önkormányzatai tettek eleget.
„A vártnál lassabb a folyamat, viszont reményeink szerint fokozatosan meglesz a 153 tanácsi határozat” – nyilatkozta portálunknak Thamó Csaba, a Székely Tanács széki szervezetének elnöke. A kezdeményezés körül egyébként többrendbeli vita alakult ki, ám ami az udvarhelyi álláspontot illeti, a helyi képviselő-testület MPP- és EMNP-frakciói támogatják a határozatot, a labda az RMDSZ térfelén van – fogalmazott Thamó.
A tervezet mellé Bodnár László székelyudvarhelyi jegyző szakvéleményezést is csatolt, melyben kifejti, a helyi önkormányzat hatáskörébe a helyileg megvalósítható ügyek elfogadása tartozik, az autonómiakérdés rendezése a román parlament és a kormány hatásköre. „Jogilag ugyan elfogadható, viszont szükségtelen a tanácsi határozat, hisz az önkormányzati képviselő-testület által elfogadottakat alsóbb és nem felsőbb szinten kell megvalósítani. Az udvarhelyi vagy akármelyik székelyföldi önkormányzat nem kötelezheti a kormányt törvénymódosításra” – magyarázta Bodnár, hozzáfűzve, az ügy előre vitelének módszere petíció vagy memorandum beadása a felsőbb kormányzathoz.
Az SZNT indoklása szerint a tanácsi határozatok elfogadása, illetve nemzetközi megismertetése komoly és megkerülhetetlen hivatkozási alapot teremt a közigazgatási reform során ahhoz, hogy a százötvenhárom székelyföldi önkormányzat egy közigazgatási egységbe kerüljön, és hozzájárulhat ahhoz, hogy beinduljon az évek óta sürgetett hivatalos párbeszéd Székelyföld autonóm jogállásáról.
A tanácsi határozatra vonatkozóan Gyergyószentmiklós és Makfalva önkormányzata is kapott visszajelzést az Európa Tanácstól. Makfalva önkormányzatát arról tájékoztatta a Maros megyei prefektus, hogy megtámadta a közigazgatási bíróságon a Székelyföld autonómiáját támogató határozatot. Ezzel egy időben a makfalvi önkormányzat levelet kapott Strasbourgból, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkárságától, amelyben közlik Márton Zoltán polgármesterrel, hogy a Kongresszus Helyi Önkormányzatok Kamarájának Bürója megvizsgálta a dokumentumot, és úgy döntött, hogy elküldi Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettesnek, hogy megadják a lehetőséget álláspontja kifejtésére. A Büró elhatározta, továbbítja a levelet a Kongresszus Monitoring Bizottságának, amely következő ülésén, július 3-án tárgyalja meg azt Kisinyovban.
Forrás: szekelyhon.ro
2014.06.24.