A hétvégén tartotta nyári szabadegyetemét a Fidelitas, a Fidesz ifjúsági partnerszervezete, a mátrafüredi Sástón. Az eseményen részt vett az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta küldöttsége is.
A szabadegyetemen felolvasták és megvitatták az SZNT által szorgalmazott és több székelyföldi önkormányzat által elfogadott autonómiapárti határozatot, majd egy petíciót fogalmaztak meg Románia parlamentjéhez és kormányához.
P E T Í C I Ó
Beadvány Románia Parlamentjéhez és Kormányához
Egy ország bármilyen közigazgatási reformjának mindenekelőtt a lakosság hosszú távú igényeinek figyelembe vételével, a demokrácia alapelveinek és az adott ország nemzetközi vállalásainak tiszteletben tartásával kell megvalósulnia. A területi-közigazgatási egységek határainak kijelölésénél kötelező módon figyelembe kell venni az adott egységben élő lakosság akaratát. Egy ilyen jellegű folyamatnak szakemberek által a napi politikai érdekek kizárásával kidolgozott tanulmányon kell alapulnia. Romániában egy ilyen tanulmányt állított össze a Ioan Stanomir alkotmányjogász professzor vezette szakértői bizottság (A romániai politikai és alkotmányos rendszert elemző államfői bizottság JELENTÉSE – a jogállam megerősítése érdekében –). A jelentés, a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények fényében, kitüntetett figyelmet szentel a nemzeti kisebbségek által lakott, különleges bánásmódot igényelő területeknek, megállapítva a következőket: „Bármilyen erőfeszítésnek, amely a közigazgatás újraszervezésére irányul, kötelezően figyelembe kell vennie a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos kérdéseket. Annál is inkább, mivel fontos, hogy ez az erőfeszítés olyan másodlagos hatásokat fejtsen ki, amelyek ezeknek a nemzeti kisebbségeknek az identitását érintik: ez bármely közigazgatási reform nagyon érzékeny pontját képezi, amennyiben ez jellemezte az előző közigazgatási átszervezéseket. Ebből a szempontból egyes nemzetközi jogszabályok figyelembevétele szükséges:
- A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája, amelyet Románia a 2007. évi 282. sz. törvényben hagyott jóvá, a 7. cikkében (célok és elvek) megállapítja, hogy „a Felek a regionális vagy kisebbségi nyelvek vonatkozásában azokon a területeken, ahol ezeket a nyelveket használják, mindegyik nyelv helyzetének megfelelően politikájukat, jogalkotásukat és gyakorlatukat az alábbi célokra és elvekre alapítják: ..., b) minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetének tiszteletben tartása annak érdekében, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze e regionális vagy kisebbségi nyelv támogatásának akadályát. - hasonlóképpen, a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről 16. cikke alapján, amelyet az 1995. évi 33. sz. törvényben hagytak jóvá, „a Felek tartózkodnak olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságjogokat, amelyek a jelen Keretmegállapodásban tartalmazott elvekből adódnak. - jellegzetes problémát vet fel a Románia által az 1997. évi 199. számú törvénnyel elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Kartájának 5. cikke, amely a területi-közigazgatási egységek területi határainak védelmét szabályozza, és amelynek értelmében „nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy, ahol ezt a törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül” stb. Következésképpen: az új régiók határainak kijelölésénél be kell tartanunk ezeket az elveket, és az alaptörvény szövegébe is át kellene venni azokat a területi-közigazgatási szervezést szabályozó szakaszba.” *
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201/1993. sz. Ajánlása 11. cikke kiköti, hogy „azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek joguk van ahhoz, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással (önkormányzattal), illetve különleges státussal rendelkezzenek”.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003. sz. Határozata már a címe által is hangsúlyozza, hogy az európai autonóm régiók a konfliktusmegoldás pozitív példáit szolgáltatják. E határozat 12. cikke kiköti, hogy az a tény, ami szerint egy állam egységes és oszthatatlan, nem összeegyeztethetetlen a területén található autonóm régiók létével, a 16. cikk pedig kimondja annak szükségességét, hogy egy államnak megértéssel kell kezelnie a számottevő történeti hagyománnyal rendelkező nemzeti közösség önrendelkezésre irányuló igényét.
Az Európa Tanácshoz való csatlakozás alkalmából Románia egyoldalúan kötelezettséget vállalt ezen ajánlások betartására, és az azóta eltelt időben is számtalanszor kijelentette, hogy a kisebbségügyi politikája európai alapelveken alapul.
Az Európa Tanácsnál tett 2003. áprilisi látogatása alkalmából Victor Ponta miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy az ország regionális átszervezésekor tiszteletben fogják tartani Románia összes nemzetközi vállalását.
Mindezek ellenére Románia még semmit sem ültetett gyakorlatba az említett alapelvekből, sőt mi több Székelyföld Autonómia-statútumának törvénytervezetére vonatkozó jogi eljárás alkalmából a parlament Jogi Bizottsága önkényesen és rosszhiszeműen értelmezte az 1201-es ajánlás 12. cikkét, amikor azt éppen a kollektív jogok elleni érvként használta fel.
Az 1989. decembere óta eltelt több, mint 25 év azt bizonyítja, hogy a székely nép problémáit az állam szintjén nem lehet megoldani. 1993 óta a romániai magyar politikai alakulatok számottevő erőfeszítést tettek arra vonatkozóan, hogy állami keretek között elinduljon egy nyílt és tárgyilagos vita az autonómiáról. Ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően mára már nyilvánosan, tárgyilagosan és szenvedélymentesen lehet beszélni erről a témáról. Különösen fontos tény, hogy Székelyföldön 2007-2008-ban megszervezésre került egy népszavazás, amelynek az eredménye egyértelmű: 210.000 személy (a résztvevők több, mint 99%-a) Székelyföld autonómiája mellett foglalt állást. Egy demokratikus berendezkedésű országban a nép óhaját tiszteletben tartják: a román hatóságoknak is így kellene eljárniuk.
A külső támogatás tekintetében a helyzet azonban korántsem ilyen kedvező. A bukaresti kormánynak és parlamentnek különböző módszerek segítségével mindig sikerült azt a hamis benyomást keltenie, hogy demokratikus módon jár el, tiszteletben tartva a székely nép akaratát. Nagyon fontos lépés lenne tehát, ha a székelyföldi helyi önkormányzatok bírálatokat fogalmaznának meg a romániai nemzeti kisebbségek problémáinak állítólagos megoldásával, illetve az ország tervezett regionalizációjával kapcsolatban (amely utóbbi a kormány által javasolt formában rendkívül áldatlan következményekkel járna Székelyföld számára), azaz ők maguk fogalmaznák meg az általuk képviselt közösségek panaszait. Ebből kifolyólag Csíkszereda megyei jogú város lakosságának képviselőiként elfogadjuk jelen
Petíciót,
amely révén:
- Követeljük Románia Parlamentjétől és Kormányától Romániának a nemzeti kisebbségek terén tett összes nemzetközi vállalásának a tiszteletben tartását.
- Ebben az értelemben követeljük mindenekelőtt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201/1993. sz. Ajánlása 11. cikkében, illetve az 1334/2003. sz. Ajánlása 12. és 16. cikkeiben foglalt alapelvek, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának tiszteletben tartását.
- Követeljük a Székelyföld elnevezésű közigazgatási régió létrehozását, amely magában foglalja jelen memorandum mellékletében szereplő összes helységet és kizárólag csak azokat.
- Követeljük, hogy e régió bírjon autonóm státussal, egy, Románia parlamentje számára előterjesztésre kerülő, organikus törvény alapján.
- Követeljük, hogy a régió keretein belüli közigazgatási alegységek határainak kijelölésére helyi népszavazás révén kerüljön sor.
- Követeljük, hogy azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol valamely nemzeti kisebbség számaránya meghaladja az összlakosság 10%-át, az adott kisebbség nyelve hivatalos, az állam nyelvével azonos státussal rendelkező nyelvként kerüljön elismerésre az érintett területi-közigazgatási egységekben.
Jelen petíció a következő intézményekhez kerül benyújtásra: Hargita Megye Prefektusi Hivatala, az EU Régiók Bizottsága, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (CLRCE), az ENSZ keretében működő Emberi Jogi Tanács. * A Stanomir-jelentésből származó idézet Bakk Miklós és Incefi Gyöngyi fordítása.
Közlemény
2014.06.30.