A Székely Nemzeti Tanács felhívása
Öt hónappal ezelőtt felhívással fordultunk Székelyföld önkormányzataihoz, hogy határozatban nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösségek igényét az autonómiára, és tegyék láthatóvá a nagyvilág számára: a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Az elmúlt öt hónapban tizenöt önkormányzat tett eleget ennek a felkérésnek. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva, Uzon, Székelyderzs, Kápolnásfalu, Gyergyóditró, Kökös, Székelykeresztúr, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Székelyudvarhely, Csíkszereda és Szentegyháza önkormányzatainak, hogy kérésünket meghallgatták, felelős mérlegelés után napirendre tűzték a javasolt határozattervezetet, és egyhangú szavazással elfogadták azt. Ezzel a tizenöt székely önkormányzat a pártpolitikai viták fölé emelte Székelyföld autonómiájának és egységének ügyét. A szavazáson részt vevő és a határozatot megszavazó román nemzetiségű önkormányzati képviselők megértették, hogy a határozatoknak sem tartalma, sem célja nem irányul sem a székelyföldi románság, sem Románia ellen, viszont olyan közös célt fogalmaztunk meg, amely Székelyföld minden lakójának egyformán a javát szolgálja.
Az elfogadott határozatok eljutottak Románia kormányához és parlamentjéhez, az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. Az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jagland úrnak a hivatala április 10.-én kelt levelében Mezei Jánosnak, Gyergyószentmiklós polgármesterének jelezte, hogy a határozatot és a csatolt memorandumot továbbították a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI), valamint a Regionális vagy Kisebbségi nyelvek Európai Kartája titkárságainak, hogy ezek a testületek – amint a levél fogalmaz - a romániai helyzet megvizsgálása és nyomon követése során figyelembe vegyék az elküldött dokumentumokba foglalt tájékoztatást.
A székelyföldi önkormányzati határozatok ügyével foglalkozott az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának bürója, amely Liviu Dragnea közigazgatásért felelős minisztertől írásos tájékoztatást kért, és felkérte a kongresszus monitoring bizottságát, hogy tűzze július 3-i ülésének napirendjére a kérdést. A Kisinyovban megtartott ülésen, amelyen jelen volt Makfalva és Gyergyószentmiklós polgármestere is, a kérdés érdemi tárgyalását elhalasztották, hogy a bizottság addig alaposabban tájékozódni tudjon.
Válaszok érkeztek Románia kormányától és parlamentjétől, amelyekben a határozatok elemzésére, mérlegelésére fogalmaztak meg ígéretet. Ezzel párhuzamosan az érintett megyék prefektusai közigazgatási bíróságon támadták meg az elfogadott határozatokat, és fenyegető figyelmeztetésekkel próbálták visszarettenteni a határozatok elfogadásától a többi önkormányzatot.
Ez röviden a székelyföldi önkormányzati határozatok öt hónapjának mérlege. A folytatás letéteményese, felelőse a többi 138 székely önkormányzat. Ők azok, akik felerősíthetik a folyamatot, és új lendületet adhatnak azon fórumok munkájának, akik érdemben elkezdtek foglalkozni Székelyföld ügyével. Ők azok, akik a kezdeményezés súlyát akkorára növelhetik, hogy a többi megszólított nemzetközi szervezet is felfigyeljen a székely kérdésre. Meg kell érteniük, hogy az ő megszólalásuk ebben a kérdésben rendkívül fontos és nélkülözhetetlen. A szavuk súlyosabb, hitelesebb, meggyőzőbb, mint bármelyik politikusé, közéleti szereplőé. Együttes megszólalásuk Székelyföld akaratával szembesíti a megszólítottakat, akik innen kezdve velünk együtt felelősek Székelyföld és a székelyek jövőjéért. Ezért ismételten kérünk minden érintett önkormányzatot, legyen határozott, legyen bátor, és minél hamarabb döntsön a javasolt határozat elfogadásáról, és tájékoztatásul továbbítsa azt a megjelölt hazai és nemzetközi fórumoknak (Románia kormányának és parlamentjének, az EU Régiók Bizottságának, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának, az Európa Tanács Főtitkárának.)
Felkérjük a székelyföldi civil szervezeteket, ne hagyják magukra ebben a küzdelemben az önkormányzatokat. Emlékezzenek arra, hogy 1988-ban, a falurombolás ellen, helyettünk magyarországi szakmai és érdekvédelmi szervezetek egész sora emelte fel a szavát, hatékonyan hozzájárulva ahhoz, hogy a gyalázatra felfigyeljen a világ. Ma már vannak saját civil szervezeteink, akik levélben fordulhatnak a felsorolt fórumokhoz, hiszen Székelyföld beolvasztásának vagy feldarabolásának terve nekik sem lehet közömbös. Kezdeményezhetnek egy adott községben vagy városban aláírásgyűjtéseket a prefektusok által megtámadott önkormányzati határozatok védelmében, és ezeket is továbbíthatják a felsorolt fórumokhoz. Átfogó mozgalmat kell indítani a román kormány közigazgatási reformterve ellen és Székelyföld területi autonómiájáért.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Marosvásárhely 2014. július 14.