Hivatalosan iktatták a luxemburgi perben Háromszék beavatkozási kérelmét. Ez legalább annyira fontos, mint Magyarország beavatkozása, hiszen a polgári kezdeményezést Székelyföld érdekében tettük – mondta péntek esti sajtóértekezletén Izsák Balázs. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt követően nyilatkozott, hogy Sepsiszentgyörgyön ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB).
Izsák Balázs rámutatott: a helyzet fonákságát tükrözi, hogy a perben Románia szembe kerül saját megyéjével. Mint ismeretes, az SZNT és partnerei a polgári kezdeményezés eszközével próbálták elérni, hogy az unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezést azonban az Európai Bizottság (EB) azzal utasította el, hogy ez nem tartozik a jogalkotási hatáskörébe. Ezt az EB-határozatot támadta meg az SZNT az Európai Unió luxemburgi bíróságán. A perbe az alperes oldalán lépett be Szlovákia, Görögország és Románia, a felperes oldalán pedig Magyarország és Kovászna Megye Tanácsa.
– Elvben, a jogi megítélés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy kik, hányan és kinek az oldalán lépnek be a perbe – fejtette ki érdeklődésünkre az SZNT elnöke. – A per körüli felhajtás viszont jól mutatja azt, hogy ennek a témának a tisztázására komoly igény merül fel. Az SZNT ÁB elfogadott egy határozatot, amelyben megállapítja: az autonómia-mozgalom egységét az a jövőkép szavatolja, amelyet az SZNT autonómia-statútuma ír le, és amely mögött több mint 200 ezer ember népszavazáson kifejezett akarata áll. Az SZNT ennek kapcsán felkéri a romániai magyarság parlamenti képviselőit, hogy lényeges változtatások nélkül, ismételten terjesszék be az autonómia-statútumot Románia parlamentjébe.
– Ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk nyitottak bármilyen javító szándékú javaslatot elfogadni, sőt. A statútum alapelveihez azonban ragaszkodunk – mondta Izsák Balázs.
Az ÁB ugyanakkor felkéri az egész erdélyi magyar közösséget, támogassa a törvénytervezet beterjesztését állampolgári kezdeményezésként is, hogy ezzel is növelje a statútum-tervezet társadalmi súlyát.
A testület határozatot fogadott el Székelyföld határait kijelölő mozgalom indításáról. Felkérik Székelyföld lakóit, hogy latin és rovásírásos feliratokat, jelképeket helyezzenek el azon a 730 kilométer hosszú, túlnyomórészt nyelvi és kulturális határon, amely körbeveszi Székelyföld 13 500 négyzetkilométeres területén fekvő 153 közigazgatási egységet, amelynek összlakossága 777 320 fő; ennek 72,31 százaléka (562 074 fő) székely-magyar. Arra kérik a lakosságot, szervezzenek kirándulásokat, történelmi túrákat a határ nevezetesebb szakaszaira, és az eseményt is megörökítő jeleket helyezzenek el ott. Szorgalmazzák egy dokumentumfilm elkészítését is Székelyföld határairól.
Újságírói kérdésre válaszolva Izsák Balázs elmondta: miután Románia kormánya a közelmúltban nem tett kísérletet az ország adminisztratív átszervezésére, egyelőre nem tervezik a Nagy Menetelés folytatását.
Szerző: Erdély András
Forrás: hirmondo.ro
2014.08.04.