A Hivatalos Közlönyben is megjelent az a kormányhatározat, amely garantálja, hogy Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyúja végérvényesen a Székely Nemzeti Múzeumban maradhasson.
A Gábor Áron által öntött, 156 cm hosszú, 90 milliméteres kaliberű, mintegy 370 kilogramm súlyú, gyűrűkkel díszített ágyúcsővel rendelkező ereklyét legelőször 2010-ben szállították vissza Háromszékre. Akkor a Román Nemzeti Történeti Múzeum adta kölcsön négy hétre, ugyanis ennek vagyonkezelésében volt a jogilag állami tulajdont képező tárgy, amely azóta Kézdivásárhelyen és Baróton is volt ideiglenes kiállításon.
Annak érdekében, hogy végleg a Székely Nemzeti Múzeumban legyen megtekinthető az ágyú, Kovászna Megye Tanácsa elindította a jogi és adminisztrációs procedúrát, ezek idejére pedig Háromszéken maradhatott az ereklye. Első alkalommal elbukott a határozattervezet, ugyanis nem volt meg az elfogadásához szükséges kétharmados többség, ám második alkalommal senki nem szavazott ellene. Ezt követően többszöri tárgyalás után a két múzeum megegyezett. Ennek értelmében a Székely Nemzeti Múzeum a szemerjai aranyleletből származó 61 római aranydénárt, 12 darab, az erősdi kultúrához tartozó tárgyat és az ágyúcső másolatát ajánlotta fel Gábor Áron eredeti ágyújáért cserébe. A tranzakció a kormányhatározat elfogadását követően jöhetett csak létre, ez augusztus 19-én történt meg, majd az augusztus 22-én megjelent Hivatalos Közlönyben vált olvashatóvá, hogy a székely ereklye végleg a háromszéki önkormányzat tulajdonába került.
„Jogos örökségünket szereztük vissza. A harc nem volt könnyű, és sokáig tartott, de a kitartó munka, a párbeszéd folyamatos fenntartása, az önkormányzattal való együttműködés meghozta a várt eredményt. Gróf Bethlen István miniszterelnök hitvallását idézve: mi mindig tudtuk azt, hogy mit lett volna kívánatos tenni, de mindig azt tettük, amit a lehetőség és a törvények megengedtek, mert ez az a gyakorlati politika, ami ma is célravezető” – jelentette ki Kelemen Hunor a kormányhatározat elfogadását követően.
„Nyilván érzelmi kérdés ez a székelység számára, így azt is fontosnak tartottuk, hogy itt maradhasson, azaz, ahogy mi fogalmaztunk, itthon maradjon. Hosszú ideig tartó jogi hercehurca kezdődött a megye és a Román Kormány között. A magyarság dolgai általában nehézkesen haladnak a fővárosban, de ha bele tudunk szólni a politikai kérdésekbe, akkor haladnak” – magyarázta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Gábor Áron ágyúi – csakúgy, mint a többi fegyver – vagy elpusztult, vagy pedig elásták a szabadságharc leverését követően. Ezt a székely ereklyét Kézdivásárhelyen találták meg egy csatornázás alkalmával a huszadik század elején, ám a szocialista időszakban az ágyút a fővárosi Román Nemzeti Történeti Múzeumba szállították. Többnyire a raktárhelyiségben tartották, az ígéretek ellenére pedig nem állították ki. Történészek úgy vallják, más ágyúk is lehetnék még a föld mélyén, ám eddig ez az egyetlen megtalált és fennmaradt darab.
Szerző: Bencze Melinda
Forrás: szekelyhon.ro
2014.08.25.