A Székely Nemzeti Tanács közleménye
A Székely Nemzeti Tanács 2004-ben elfogadott autonómia-statútumának függeléke Székelyföld önkormányzatainak felsorolásával kijelölte Székelyföld határait. Ez a körülbelül 13.500 km2 nagyságú terület, nem azonos Kovászna, Maros és Hargita megyével, a Székely Nemzeti Tanács következetesen küzd ennek tudatosításáért.
Ennek megfelelően Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a Debreceni Székely Napok alkalmával tartott előadásán Székelyföldről, Székelyföld 13.500 km2-ről beszélt és semmiképpen nem Maros, Kovászna és Hargita megyéről, ahogyan az MTI által továbbított, több értelemzavaró pontatlanságot is tartalmazó hír tévesen fogalmaz. Az autonómiaküzdelem rendkívül lényeges eleméről, alapvető elvi kérdésről van szó, nem tehetjük meg, hogy a téves híradás mellett szó nélkül elmenjünk.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke Székelyföld autonómiájának sérthetetlen alapelveit megfogalmazó, 2013. november 18-án kiadott közleményben így fogalmaz:
„Nem képezhetik vita tárgyát Székelyföld határai sem. A majdani autonóm régiónak a történelmi Székelyföldből és vele szomszédos magyar többségű településekből kell állnia. Székelyföld határai nem azonosak a tévesen székely megyékként emlegetett Maros, Hargita és Kovászna megyék jelenlegi közigazgatási határaival.”
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Debrecenben sem mondott mást, mint a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában 2104. augusztus 23.-án:
„Székelyföld, a székely hagyományoknak megfelelően, nem a Ceausescu által létrehozott három megyéből, hanem nyolc székely székből áll. Ennek a határai nem esnek egybe a három megye határával. Nem azonos a nemzetiségi összetétel sem. Míg a három megyében a magyarság részaránya alig múlja fölül az ötven százalékot, Székelyföldön a magyarság részaránya 75%. Egy olyan törvényjavaslat, amely a három megyét nevezné tévesen és hamisan Székelyföldnek, azt is jelentené, hogy annyi, de annyi év után elfogadjuk a Ceausescu által ránk kényszerített megyehatárokat. Történelmi tévedés lenne. ... Az első, elengedhetetlen lépés, hogy legyen egy közös jövőkép, és mindannyian azt akarjuk, hogy Székelyföld határait ott húzzuk meg, ahol a nyelvi és kulturális határok is vannak. Ezt támogatja a nemzetközi jog, de a jelenlegi közigazgatási törvény is azt mondja ki, hogy még a megye határok meghúzása is az etnikai kritérium és a lakosság kulturális kapcsolatainak a figyelembevételével történt.” (az interjú teljes szövege itt is elolvasható)
A Magyar Fórum 2014. augusztus 28. számában megjelent interjúban, a Székely Nemzeti Tanács elnöke válaszolva arra a kérdésre, hogy Székelyföld határai megegyeznek-e Maros, Hargita és Kovászna megyék jelenlegi közigazgatási határaival a következőket válaszolta:
– Nem. Maros, Hargita és Kovászna megyék a Ceausescu-diktatúra termékei. Ceausescu az egész megyerendszert azért vezette be, hogy végérvényesen. megszüntethesse a Magyar Autonóm Tartományt. A megyehatárokat úgy alakították ki, hogy minél több román nemzetiségű honfitársunk kerüljön velünk egy közigazgatási egységbe, hiszen közülük kerültek ki a vállalat- és intézményvezetők, a milicisták, a szekusok. És persze ezenfelül „javították” is a nemzetiségi arányokat. A Maros megyéhez tartozó részén a Mezőségnek háromszázezer román él, az általuk lakott falvak soha nem tartoztak Székelyföldhöz. A Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumában megjelölt Székelyföld a történelmi Székelyföldet tartalmazza, és a vele szomszédos, magyar többségű településeket. Itt a magyarság részaránya 75%, míg a három megye együttesében ez az arány alig lépi túl az 50%-ot. A megyerendszert ránk kényszerítette a diktatúra. Mi ezt szabad akaratunkból soha el nem fogadtuk. Bármilyen lépés, amely úgy értelmezhető, hogy mi, ha utólag is, de elfogadjuk, amit eleinkre kényszerített a Ceausescu-diktatúra, kimeríti az árulás fogalmát.” (az interjú teljes szövege itt is olvasható: http://izsakbalazs.blogspot.ro/2014/08/a-roman-allam-roman-etnikum.html)
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága 2014. augusztus 14- én tartott ülésén mozgalmat indított Székelyföld határainak kijelölésére, és nyilvánosságra hozta Székelyföld peremközségeinek jegyzékét. Ezen községek külső határai Székelyföld határai is egyben. A határozat célja elejét venni a tévedéseknek.
És végül álljon itt a 2013. február 17.- én kiadott “Legyen Székelyföld önálló közigazgatási régió! “ címmel kiadott közleményünk, amelyhez térképeket is mellékeltünk:
1. Székelyföld régió a Székely Nemzeti Tanács javaslata alapján. Létrehozása az autonóm Székelyföld megteremtésének elengedhetetlen előfeltétele. A magyarság részaránya a régión belül 73,5%.
1. Székelyföld Erdély nemzetiségi térképén 2. Hargita, Kovászna és Maros megye Erdély nemzetiségi térképén
2. Maros, Hargita és Kovászna megye együttesének számontartása Székelyföldként tragikus és veszélyes félreértés. Székely megyékről beszélnek a hívei, holott ezeket Nicolae Ceausescu hozta létre, épp azért, hogy rosszabb helyzetbe juttassa a székelyeket, mint amilyenben a Magyar Autonóm Tartományban éltek. Buta és káros elhitetni, hogy a Ceausescu féle megyehatárok sérthetetlenek. A magyarság részaránya a régión belül 57%.
Következésképp elmondható: Székelyföld nem három megyéből, hanem a nyolc székely székből áll, amelynek törvény általi elismerése autonóm közigazgatási régióként olyan cél, amelyről sem a székely nép, sem a Székely Nemzeti Tanács nem fog lemondani.
Sepsiszentgyörgy 2014.09.08.
A Székely Nemzeti Tanács sajtószolgálata