Ugyan nem vállalta fel az RMDSZ, hogy a tegnap kiszivárgott autonómiastatútum a szövetség végleges tervezete, de a Háromszéknek nevük elhallgatását kérő források megerősítették: a lapunk internetes kiadásában tegnap teljes egészében közölt dokumentum az RMDSZ és az MPP által közösen kidolgozott változat. Ezért is tartottuk érdemesnek a 98 cikkelyből álló tervezet főbb előírásait összefoglalni az alábbiakban.
Saját zászló és címer
A romániai Székelyföld autonómiastatútuma című dokumentum preambulumában egyebek mellett utalnak a helyi autonómia, a decentralizáció elvére, az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra, mely szerint „minden nép saját egyedei által, saját nyelvén tanul, bíráskodik és végzi a közigazgatást”, a szubszidiaritás elvére, egy sor nemzetközi dokumentumra – például a Helyi Autonómia Európai Chartájának előírásaira, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 1993-ban elfogadott, 1201-es ajánlásként elhíresült dokumentumra. Felemlítik: a régiónak történelme során különleges státusa volt, és megjegyzik, az Európai Unió államainak többségében léteznek különböző autonómiák. Leszögezik: a Székelyföld Autonóm Régió az egységes és oszthatatlan Román Államon belül, Kovászna, Hargita és Maros megyei közigazgatási egységekből jön létre, a régió és a megyék saját zászlóval és címerrel rendelkeznek.
A régió hatásköreiről szóló fejezet rögzíti, mire terjed ki az önrendelkezés. Ide tartozna többek között a regionális szolgáltatások, a helyi közösségek megszervezése, regionális érdekeltségű munkálatok érdekében történő kisajátítások, telekkönyvek vezetése, kórházi szolgáltatások, kereskedelmi kamara megszervezése, szövetkezetek fejlesztése, jótékonysági és szociális közintézmények működtetése, földhitel, mezőgazdasági hitel létesítése.
A megyék megmaradnak
A tervezet értelmében megmaradnának a megyék, amelyek az eddigiekhez képest új jogalkotási hatáskörökkel rendelkeznek egyebek mellett a következőkben: földrajzi és helységnevek használata a kötelező kétnyelvűség megsértése nélkül, anyagi és szellemi örökség óvása, a mezőgazdasági kistulajdon megszervezése, kézművesség, bányaipari kitermelés, beleértve a borvíz és termálvíz felhasználását, kőfejtést, tőzeg kitermelését, vadászat és halászat, távközlés és szállítás, idegenforgalom és vendéglátóipar, mezőgazdaság, erdő- és fagazdálkodás, állat- és halállomány, növénykórtani intézetek, mezőgazdasági szövetkezetek, munkássegítő és munkahely-elosztó bizottságok létesítése, kereskedelem, szakképzettségi bizonyítványok kibocsátása, megyei munkafelügyelet létrehozása és működése, a köztulajdonban lévő vizek használata, megyei levéltárak megszervezése és igazgatása, hatáskörök átruházása a NUTS 4 szintű struktúrák számára. Rögzítik továbbá: nemzetiségi hovatartozástól és lakhelyük régiségétől függetlenül a Székelyföld megyéiben lakhellyel rendelkező állampolgárok az illető megyékben történő munkavállaláskor elsőbbséget élveznek.
Azt is rögzítik, mi marad kizárólag Bukarest hatásköre: a kül-, illetve monetáris politika, a nemzetvédelem, beleértve a titkosszolgálatok működtetését is.
Oktatás
Oktatási kérdésekben előírják: a magyar vagy román tannyelvű oktatást a megfelelő anyanyelvű tanárok végzik, második osztálytól elemi iskolákban kötelező a másik nyelv tanítása. Rendelkeznek a német, illetve a roma nyelv oktatásáról: szülői kérésre ezt biztosítani kell olyan településeken, ahol az illető közösség jelenléte szükségessé teszi, és ha a német vagy roma ajkú közösség számaránya meghaladja a település teljes lakosságának 20 százalékát, a két nyelv oktatása az illető település román és magyar tannyelvű iskoláiban kötelező.
A tanfelügyelőségeken a tanfelügyelők részaránya megfelel a megyében élő román és magyar közösségek részarányának, minden tanfelügyelőnek mindkét nyelvet ismernie kell.
Testületek
A statútum szerint a régió testületei a regionális tanács és a végrehajtó testület.
A regionális tanács 77 tagját közvetlen szavazással választják. A tanács összetétele megfelel a nemzeti közösségek számarányának. A regionális tanács két ülésszakban dolgozik, Székelyudvarhelyen székel, egy elnöke és három alelnöke van, az alelnökök egyike más nemzetiségű, mint az elnök. A regionális tanácsot az elnök rendes ülésszakban február, valamint szeptember első hetében hívja össze.
A kormánynak megfelelő regionális végrehajtó testület Csíkszeredában székel. A testületet egy elnök és több alelnök vezeti, őket a regionális tanács választja soraiból. A végrehajtó testület összetétele megfelel a regionális tanácsban képviselt nemzeti közösségek számarányának. A régió elnöke egyben a regionális végrehajtó testület elnöke is, és a régiót képviseli. A végrehajtó testület hatáskörei többek között a következők: a regionális tanács által elfogadott rendszabályok alkalmazási szabályainak kidolgozása, regionális érdekű közigazgatási tevékenység, regionális tulajdon adminisztrálása, közpénzek kezelésének ellenőrzése, közszolgálatok ellenőrzése.
A helyi közigazgatás megyei szinten létrehozott hatósága a megyei tanács. A testület határozatokat fogadhat el a megye közigazgatásának formájára és szervezetére, a megyei testületek közötti viszonyokra, a végrehajtó testület vezetőségének menesztésére, a lakosság megyei szintű népszavazás-kezdeményezési jogára vonatkozóan.
A tervezet előírja, hogy a helyi közintézmények működési szabályzataiban szerepelniük kell azoknak az előírásoknak, amelyek biztosítják a településen élő nemzeti közösségek arányos képviseletét az illető intézmények vezető testületeiben. Székelyföld községeiben minden, a község lakosságának 5 százalékát meghaladó arányú nemzeti közösség községi tanácsi képviseletre jogosult.
Vagyon, pénzügyek
A statútum leszögezi: a régió elidegeníthetetlen tulajdonát képezik a térségben található állami tulajdonú erdők, bányák, kőbányák, tőzegbányák, a regionális közszolgálatok működését szolgáló épületek, valamint a bennük lévő bútorok és hozzájuk tartozó egyéb javak.
A statútum részletesen taglalja a régió pénzügyeit. A régió bevétele a következőkből áll: adók, illetékek, hozzájárulások, más átutalások és jövedelmek, valamint a jövedelmi adó egy részéből származó saját bevételek; az állami költségvetés bevételeiből leosztott részek; az állami és más költségvetésből kapott támogatások; adományok és támogatások. A régió költségvetésének bevételébe kerül a régió területén megvalósított ingatlan-elidegenítésből származó adó 50 százaléka; a régióban működő cégektől begyűjtött hozzáadott értékadó visszautalások után maradt részének 20 százaléka; a régió közigazgatási egységeiben begyűjtött személyi jövedelmi adó 12 százaléka; a Román Szerencsejáték Rt. által megvalósított nettó profit 50 százaléka, illetve a szerencsejátékokra kivetett adóból származó bevétel 60 százaléka. A régiónak és a megyéknek jogukban áll az országos adórendszerrel összhangban álló saját adórendszert bevezetni.
A statútumban szereplő hatáskörök finanszírozása érdekében a megyék költségvetésének bevételei kiegészülnek az állami költségvetés bevételeinek következő részeivel: a megye területén létező objektumok koncesszionálásából és bérbeadásából származó jövedelmek 50 százaléka; a megye területén eladott dohány- és energetikai áru után fizetendő jövedéki adó 50 százaléka; a megyében működő cégektől begyűjtött hozzáadott értékadó a visszautalások után maradt részének 50 százaléka; a tulajdon felhasználására kibocsátott engedélyek, valamint a különböző tevékenységek után befizetett illetékek 50 százaléka; a közigazgatási tevékenység után kivetett illetékekből származó bevételek 50 százaléka; a helyi adók és illetékek, a régiónak, valamint más közintézményeknek járó illetékek kivételével begyűjtött valamennyi közvetett és közvetlen illeték 90 százaléka.
A tervezet regionális adóhivatal létrehozásáról is rendelkezik, amely az adók és illetékek begyűjtését végezné, és Sepsiszentgyörgyön székelne. A statútum előírja, hogy a Székelyföld területén keletkezett adók és illetékek bevallása és begyűjtése érdekében a Székelyföldön kívüli székhellyel rendelkező kereskedelmi társaságok kötelesek a régióban nyereségközpontként működő munkapontot létrehozni.
Prefektus, etnikai arányosság
Székelyföldnek prefektusa is lenne – a tervezet szerint a kormány nevezi ki, és Hargita megye kormánybiztosa egyben Székelyföld prefektusa is lenne. Feladata az állami hatáskörök megyében való gyakorlásának irányítása, ellenőrzi a Regionális Tanács és a Székelyföld végrehajtó testülete által elfogadott rendeletek törvényességét.
A tervezet előírja, hogy külön beosztások létesülnek az állami és megyei közigazgatás közhivatalnoki feladatköreinek betöltésére. Ezeket az állásokat a két nemzeti közösség tagjai a megye lakosainak legutóbbi népszámlálási adatai alapján megállapított nemzetiségi arányai szerint tölthetik be. Az etnikai arányosság elve a bíróságokon, törvényszékeken, táblabíróságon és ügyészségeken dolgozó beosztottakra is alkalmazandó.
A Marosvásárhelyi és a Brassói Táblabíróságok újraszervezése révén megalakul a székelyföldi, Marosvásárhelyen székelő Táblabíróság. A táblabíróság, továbbá a Kovászna, Hargita és Maros megyei törvényszékek és bíróságok alkalmazásában álló bírák kétharmada a magyar közösség, egyharmada a román közösség tagja kell hogy legyen.
Hivatalos nyelv a magyar
A statútum leszögezi: a román nyelv mellett a régióban a magyar nyelv hivatalos nyelvnek számít, így kötelező minden általános jellegű jogszabály kétnyelvű megfogalmazása, továbbá Székelyföld területén minden, oktatási, művelődési, lakossági nyilvántartási, telekkönyvi intézmény, valamint egyéb hatóságok vagy kereskedelmi társaságok által kibocsátott oklevelet, dokumentumot, jegyzői iratot, telekkönyvi kivonatot, számlát és bizonylatot román és magyar nyelven kell megfogalmazni, nyomtatni és kibocsátani.
A polgároknak jogukban áll az általuk használt nyelvet megválasztani. E jog arra kötelezi az intézményeket és közigazgatási struktúrákat, hogy a polgárokkal az azok által választott nyelven kommunikáljanak.
A nyelvi opció jogának szavatolása érdekében a Székelyföldön állást igénylő bíróknak, ügyészeknek, jegyzőknek, kereskedelmi nyilvántartóban, lakossági nyilvántartóban, telekkönyvi hivatalban vagy az igazságszolgáltatás adminisztrációjában dolgozó hivatalnokoknak bizonyítaniuk kell, hogy mindkét nyelvet a tevékenységük kielégítő végzésének megfelelő szinten ismerik.
Az autonóm státus garanciái
A statútum az alkotmányos törvények esetében előírt eljárással módosítható, a módosítást a regionális tanács is kezdeményezheti. A román kormány vagy parlamenti képviselők, szenátorok által benyújtott módosítási tervezeteket két hónapon belül adandó jóváhagyás céljából a regionális és megyei tanácsoknak kell megküldeni, a jóváhagyási javaslatot regionális népszavazásnak kell alávetni.
A Székelyföld valamely megyéjében található közigazgatási egység lakosai a törvény hatályba lépését követő egy éven belül úgy dönthetnek: kérik, hogy az általuk lakott egység valamely szomszédos megyéhez tartozzon. Ez fordítva is érvényes: a Székelyföld megyéivel szomszédos megyék valamely közigazgatási egységének lakosai a törvény hatályba lépését követő egy éven belül úgy dönthetnek: kérik, hogy az általuk lakott egység valamely székelyföldi megyéhez tartozzon. A kezdeményezést az illető székelyföldi megye lakosságának népszavazással történő konzultálása után lehet a Parlament elé terjeszteni.
Székelyföld autonóm régiói státusza kizárólag a Székelyföldön e kérdésben szervezett népszavazást követően, alkotmányos törvénnyel számolható fel. A népszavazás eredménye érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplő személyek 50 százaléka azt megszavazza.
Szerző: Farcádi Botond
Forrás: 3szek.ro
2014.09.11.