A Székely Nemzeti Tanács a változást üdvözli a romániai elnökválasztás második fordulója, Klaus Johannis úr győzelme után.
Emlékezve a vallásszabadságot Európában először kihirdető erdélyi országgyűlés erkölcsi örökségére, a különböző kultúrák több évszázados együttélésének erdélyi hagyományára, most joggal reménykedhetünk abban, ezek az értékek egész Romániára kiterjednek és eljöhet a perc, amikor Románia minden polgára megéli a tényleges szabadságot és jogegyenlőséget, és mindannyian egy szabad, békés és gazdag országban élhetünk. Esély van arra, hogy az erdélyi magyarok, a székelyek végre otthon érezzék magukat a szülőföldjükön. Esély van arra, hogy javuljon a román-magyar viszony. A Székelyek Nagy Menetelésének kiáltványában fogalmaztuk meg:
„Nekünk, székelyeknek alapvető érdekünk, hogy Magyarország és Románia között jó legyen a viszony a békés, építő együttműködés és az Európai Unió tagállamainak közös alkotmányos örökségének jegyében.”
A romániai választások második fordulója után ismételten kifejezzük azt a reményünket, hogy Románia is felismeri, hogy hosszú távú érdekei azonosak Magyarországéval, hogy egymás természetes stratégia partnerei, és csakis a kölcsönös bizalom légkörében lehetséges az a szoros együttműködés, amely mindkét ország állampolgárának érdeke. Ennek természetes előfeltétele, hogy a két ország közötti kormányközi vegyes bizottság érdemben folytassa a munkáját az államközi szerződésnek megfelelően, és megkezdődjön az érdemi párbeszéd a romániai magyarok jogainak biztosításáról, az intézményi garanciák megteremtéséről, beleértve az autonómiát is, hiszen Székelyföld autonómiájának egyik nemzetközi megalapozása éppen a Magyarország és Románia között megkötött államközi szerződésben található.
Székelyföld autonómiája egy olyan demokratikus megoldás, amely nem hogy nem sérti Románia érdekeit, nem sérti Románia alkotmányát, de az ország demokráciájának elmélyítése révén ez Románia érdeke is. Velünk együtt olyan nagyszerű európai gondolkodók, közéleti emberek mondják ezt, mint Andreas Gross az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője, az immár világhírűvé vált Gross jelentés kidolgozója.
A Székely Nemzeti Tanács céljai változatlanok, és meggyőződésünk, hogy azok párbeszéd útján elérhetők. Autonómiát akarunk Székelyföldnek, párbeszédet és társadalmi békét.
Ma egy új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban, amely a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet.
Mindenki számára világos, hogy ezek a célok esélytelenek a székelyek jogainak intézményi garanciája nélkül, a székely törekvések elismerése nélkül, vagy éppenséggel a székely zászló, és a magyar feliratok további üldözése mellett.
Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy Románia közigazgatási reformjának terve ezzel a választási győzelemmel vissza fog térni azokhoz az értékekhez, célokhoz és módszerekhez, amelyeket korábban a Ioan Stanomir professzor által vezetett bizottság készített jelentése rögzített, és ezzel Románia majdani közigazgatási beosztása egy, a helyi közösségek akaratára és hosszú távú szolidaritására épülhet.
Ez a reménység késztette a székelyeket, hogy nagyon nagy számban szavazzanak Klaus Johannisra, a lelkiismeretüket követve az államelnöki választások második fordulójában.
A jövőbe vetett bizalommal, az új bukaresti hatalom és a székelyek közti párbeszéd esélyébe vetett hittel kívánunk sikert és jó munkát Klaus Johannis Elnök úrnak, hogy Románia minden polgára őszintén megélhesse Románia alkotmányának 4. szakaszába foglaltakat: „Románia minden polgárának közös és oszthatatlan hazája, fajra, nemzetiségre, etnikai származása, nyelvre, vallásra, nemre, véleményre, politikai hovatartozásra, vagyonra vagy társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül.”
Marosvásárhely, 2014.11.17.
Izsák Balázs A Székely Nemzeti Tanács