Az Európa Tanács 2014. április 9-én fogadta el Strasbourgban Kalmár Ferenc magyarországi kereszténydemokrata politikus jelentését az európai kisebbségek helyzetéről és jogairól. A jelentés fontosságáról és perspektíváiról kidolgozójával és beterjesztőjével Kolozsváron beszélgettünk.
Székelykeresztúr önkormányzata elfogadta azt a határozatot, amelyben kinyilvánítja akaratát, hogy Székelyföld nevű, autonóm közigazgatási egységbe akar tartozni.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettestől vár magyarázatot a román kormány kedden nyilvánosságra került, autonómiaügyben adott válaszára.
Tipikus bukaresti válasznak minősíthetjük azt, ahogyan a kormány reagált a Székely Nemzeti Tanács autonómiát követelő petíciójára, amelyet a Székely Szabadság Napjának több tízezer résztvevője is nyomatékosított.
Hat kérdést tartalmazó nyílt levelet írt a Székely Nemzeti Tanács elnöke Románia miniszterelnök-helyetteséhez, miután két ügyben is világossá vált, hogy a Victoria palotából teljesen másképp látszik a törvényesség és a magyarság helyzete, mint az autonómiáért harcoló Székelyföldről.
- Nyílt levél Kelemen Hunorhoz -
Romániát semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezi arra, hogy etnikai alapon területi autonómiát vagy kollektív jogokat biztosítson a nemzeti kisebbségeknek – közölte a román kormány, amely első ízben válaszolt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) egyik petíciójára.
Maratonnál több, és nem csupán azzal a tíz kemény kilométerrel, amivel a Bereck–Kökös távolság meghaladja a hivatalos versenyhosszt, hanem a lelki töltettel is: Juhos Gábor értünk, a székelyföldi autonómiáért szalad immár másodszor, és nem véletlenül Gábor Áron szülőhelye és végső csatájának helyszíne között, ahol tavaly ősszel a székelyek nagy menetelését is megszervezték.