Autonómia-tervezetek és regionalizmus a politikai képviselet asztalán címmel szakmai, közéleti konferenciát szervez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács október 25-én, szombaton Marosvásárhelyen.
Egy évvel ezelőtt a székelyek nagy menetelése bizonyította: összefogással csodára vagyunk képesek. Maguk a kezdeményezők sem hitték, hogy ilyen tömeget sikerül mozgósítaniuk, hogy több mint százezer székely-magyar alkothatott élőláncot Kökös és Bereck között. Sikerült, mert felsorakozott az ügy mögé az összes magyar szervezet, létrejött az együttműködés, melyet oly sokan, oly régóta szorgalmazunk.
Nem kell meghívni Budapestet az autonómia-tárgyalásokra – véli Borbély László.
Ötezer aláírást gyűjtöttek össze a magyarországi Zala megyéből, szolidaritásként a székely autonómiáért. A zalaiak a kézjegyeket tartalmazó íveket egy nemzeti motívumokkal díszített ládában adták át pénteken, Antal Attila alpolgármesternek, valamint Veres Dávid önkormányzati képviselőnek a csíkszeredai városházán.
Az ombudsmanhoz fordul az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), felszólítva: éljen törvény adta jogával, és emeljen alkotmányossági kifogást az alkotmánybíróságnál az 1918. december 1. utcákat és az egyesülés megünneplését kötelezővé tevő jogszabály ellen.
Indokolatlannak tartják az udvarhelyszéki városvezetők azt a héten kihirdetett törvényt, amely előírja, hogy a megyeszékhelyek önkormányzatai minden december elsején kötelesek az állami intézményekkel egyetemben ünnepséget tartani, továbbá kimondja: minden városban 1918. december 1. nevet kell viselnie egy utcának
A csíkszéki városokban is utcákat nevezhetnek át, amennyiben alkalmazzák azt a törvényt, amely kötelezővé teszi az „1918. december 1.” utcanevet a városokban. Csíkszeredában, akárcsak Tusnádfürdőn, nincs ilyen nevű utca, és nem is lehet tudni, melyik vehetné fel ezt a nevet. Balánbányán az évszám hiányzik az elnevezésből. Székelyudvarhelyen már van ilyen nevű utca.
Nem lehet törvénnyel ünneplésre kötelezni az embereket – hangzott el egyebek mellett, amikor erdélyi és partiumi elöljárókat arról faggattunk szerdán, mit szólnak ahhoz az egy nappal korábban kihirdetett jogszabályhoz, amely előírja, hogy a megyeszékhelyek önkormányzatai minden december elsején kötelesek a többi állami intézménnyel közösen ünnepségeket rendezni, a védelmi minisztériumot pedig a belügyi tárcával és a rendvédelmi szervekkel közösen katonai díszszemlék megszervezésére kényszeríti.
Minden városban és megyei jogú városban kötelező módon a román nemzeti ünnep, december 1. nevét kell viselnie egy fő útvonalnak, a helyi önkormányzatoknak pedig kötelező módon rendezvényeket kell szervezniük a nemzeti ünnep napján, miután Traian Băsescu államfő kedden kihirdette az ezt rögzítő törvényt.
