A nemrég történt miccses provokáció igazolja, hogy mekkora hullámokat is verhet Romániában a szándékos gyűlöletkeltés. A hamisra vágott videofelvétellel szemben azonban Székelyföldnek megvan a „hivatásos magyarevője” is, aki néhol hallgatólagos, néhol nyílt hatósági támogatással támadja a székelyföldi magyar jelképeket és a magyar nyelv használatát.
Nem hagyjuk magukra az Erdélyben és Kárpátalján élő magyarokat, a végsőkig elmegyünk az őket érintő konfliktusokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Nyílt levélben fordult a parlamenthez a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, illetve több más hazai civil szervezet, hogy ne hagyja jóvá az RMDSZ-nek a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, amelynek értelmében 20 százalékról 10 százalékra csökkenne az anyanyelv-használati küszöb.
Zöld utat adott a képviselőház munkaügyi bizottsága a helyi közigazgatási törvény RMDSZ által kezdeményezett módosításának, miszerint húszról tíz százalékra csökkentenék az anyanyelvhasználati küszöböt a kisebbségek által is lakott településeken.
A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége folyó év szeptember 8-án, pénteken Brüsszelben tárgyal az Európai Bizottsággal a kohéziós politika reformját és a nemzeti régiók egyenlőségét célul kitűző európai polgári kezdeményezés bejegyzése érdekében.
Az autonómia nem kisebbség-specifikus dolog, politikai és közigazgatási értelemben ugyanis azt jelenti, hogy egy államon belül egyes embercsoportok önállóan dönthetnek és járhatnak el meghatározott, kizárólag őket magukat érintő ügyekben – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Bognár Zoltán. A kolozsvári autonómia-szakértő szerint akkor nyílik esély politikai támogatást kapni a román többség részéről az erdélyi, székelyföldi önrendelkezésre, ha az emberek már nem hiszik el, hogy ez kiválást vagy az egységes államszerkezet elleni támadást jelent.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselői támogatják az Európai Nemzetiségek Föderális Uniója (FUEN) európai polgári kezdeményezését, amely az európai őshonos kisebbségek nyelvhasználatáról szól – közölte Hoffmann Rózsa KDNP-s parlamenti képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A román kormány minden erejét és energiáját latba veti annak érdekében, hogy az ország közel 1,3 millió polgára ne érezhesse magát otthon a saját szülőföldjén, és ne lehessen az ország többségi lakosságával azonos jogú polgára.
Sorin Grindeanu volt miniszterelnök aláírásával még június végén eldőlt, hogy Románia megtámadja a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést – közölte a FUEN elnökével, Vincze Loránttal tartott közös sajtótájékoztatóján Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
