Megtámadták az alkotmánybíróságnál a román ellenzéki pártok a kórházi anyanyelvhasználatot lehetővé tévő, a bukaresti képviselőház által a múlt héten elfogadott jogszabályt.
A Magyarországon élő románoknak sokkal rosszabb a helyzetük, sokkal kevesebb joggal rendelkeznek, mint a Romániában élő magyarok - halljuk/olvassuk gyakran a bukaresti médiából, román nemzetiségű emberek e témával kapcsolatos hozzászólásaiból. Hogy lebontsuk vagy netán megerősítsük ezt a sztereotípiát, megkerestük a Magyarországon élő románok hivatalos képviselőit: előbb Juhász Tibort, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának az elnökét majd miután tőle nem kaptunk választ, Traian Crestat (Kreszta Trajánt), a magyar Országgyűlés román nemzetiségi szószólóját, alább a szószóló úr válaszlevele olvasható, természetesen a feladó jóváhagyásával. A levél elolvasása után pedig mindenki fogalmazza meg a választ magának a cikk első mondatában felvetett témával kapcsolatban.
A székelyföldi magyarok érdekében emelt szót Izaskun Bilbao Barandica baszk EP-képviselő, aki az Európai Bizottsághoz intézett kérdést a székely szabadság napjának betiltása kapcsán.
Ezúton hozzuk nyilvánosságra, hogy Lucian Goga Maros megye prefektusa április nyolcadikán átiratban közölte Makfalva polgármesteri hivatalával, hogy a Hármasfaluban felállított, „útjelző táblákkal összetéveszthető”, egyébként a három falu hagyományos nevét magyarul és románul tartalmazó táblákat – Csókfalva/Cioc, Székelyszentistván/Stefanesti, Atosfalva/Hotesti – távolítsák el, mert veszélyeztetik a forgalom biztonságát. Mindezt a Maros megyei Rendőrség jelezte.
Itt láthatók az alábbi események képgalériái:
Nagy menetelés képek:
{gallery}mappa1{/gallery}