Bontsunk le egy bukaresti sztereotípiát!

Uncategorised Találatok: 1148

A Magyarországon élő románoknak sokkal rosszabb a helyzetük, sokkal kevesebb joggal rendelkeznek, mint a Romániában élő magyarok - halljuk/olvassuk gyakran a bukaresti médiából, román nemzetiségű emberek e témával kapcsolatos hozzászólásaiból. Hogy lebontsuk vagy netán megerősítsük ezt a sztereotípiát, megkerestük a Magyarországon élő románok hivatalos képviselőit: előbb Juhász Tibort, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának az elnökét majd miután tőle nem kaptunk választ, Traian Crestat (Kreszta Trajánt), a magyar Országgyűlés román nemzetiségi szószólóját, alább a szószóló úr válaszlevele olvasható, természetesen a feladó jóváhagyásával. A levél elolvasása után pedig mindenki fogalmazza meg a választ magának a cikk első mondatában felvetett témával kapcsolatban.

Székelyföldért Társaság

György-Mózes Árpád elnök úrnak

Tisztelt Elnök Úr!

Köszönöm szíves megtisztelő megkeresését, őszintén sajnálva, hogy az előző nem jutott el hozzám, s természetesen, készséggel teljesítem kérését:

A román nemzetiségű lakosság lélekszámát és részarányát a korabeli Magyarország népességében az alábbi népszámlálási adatok mutatják:

1920 - 23 695 - 0,3%

1930 - 16.221 - 0,2%

1949 - 14 713 - 0,2%

1960 - 15.787 - 0,2%

1970 - 12.624 - 0,1%

1980 - 10.141 - 0,1%

1990 - 10.740 - 0,07%

2001 - 7.995 - 0,08%

2011 - 35.641 - 0,36%

Népszámlálás során a nemzetiséghez való tartozást önkéntes, szabad akaratból történő önbevallás alapján veszik számba, tehát a magukat román nemzetiségűnek vallók számának emelkedése a 2011. évi statisztikai adatokban arra utal, hogy feltehetően nem tartják hátrányosnak magukra nézve román nemzetiségűnek lenni Magyarországon.

Az alapjogi biztos nemzetiségi ügyekben is illetékes helyettese által is rendszeresen készített felmérésekből úgy tűnik, hogy Magyarországon jelenleg a román nemzetiségű embereknek nincs félnivalójuk identitásuk nyílt felvállalásától, román nemzetiségi mivoltuk miatt nem célpontjai politikai támadásoknak, szándékos jogcsorbításnak, diszkriminációnak, gyűlöletbeszédnek, szélsőséges megnyilvánulásoknak; szabadon és zavartalanul ápolhatják nyelvüket, szokásaikat, kultúrájukat, kisebbségi vallásukat, kapcsolataikat Romániával, s minden problémától mentesen használhatják nemzetiségi identitásuk jelképeit is (Magyarországon jogszabály csak önkényuralmi jelképek használatát korlátozza, tiltja).

Magyarország Alaptörvénye a nemzetiségeket államalkotó tényezőként ismeri el, a 2011. évi CLXXIX. törvényben biztosítja kollektív jogaikat, s az új választójogi törvényi szabályozás megoldotta az Országgyűlésben való képviseletüket is, mellyel egy régebben fennálló mulasztásos alkotmánysértést orvosolt.

A 2014. évi helyhatósági választásokon szavazhattak első alkalommal a magukat nemzetiségi választóként regisztrálók tényleges önigazgatási jogkörű nemzetiségi önkormányzatok alakítására, melynek eredményeként Magyarországon 58 települési (ebben 16 budapesti kerületi), 5 megyei, ill. a Budapest fővárosi román nemzetiségi önkormányzat alakult meg, valamint a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata, gyulai székhellyel, melyek működésükhöz állami támogatásban részesülnek.

A 2014. évi országgyűlési választásokkal debütált a nemzetiségek intézményes parlamenti képviselete is. A kedvezményes kvóta ellenére, egyik nemzetiségi képviselői listának sem sikerült megszereznie az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges minimális szavazatszámot, ezért a másik törvényes lehetőség kiaknázására került sor, az egyes nemzetiségek listáin első helyen szereplő jelölteket az országos nemzetiségi önkormányzatok szószólóként delegálták az elismert 13 nemzetiség képviseletére a magyar törvényhozásba. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 12. Cikke alapján, a szószóló jogállása hasonló a megválasztott országgyűlési képviselőkéhez, az alapvető különbség az lévén, hogy nincs szavazati joguk az Országgyűlés ülésein. A 13 szószólóból megalakult az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, amely teljesen azonos jogállású a többi 15 állandó bizottsággal, azokba tagokat is delegál, s úgy rendelkezik az összes érdemi parlamenti bizottsági jogkörrel, hogy közös nemzetiségi érdekérvényesítési erőt képvisel, amelynek eredménye már megmutatkozik a nemzetiségi jogok bővülésében, a kormányzati tevékenység ellenőrzésében, nagyságrendileg jelentősebb normatív, ill. pályázati úton elnyerhető feladatalapú állami támogatások kivívásában a nemzetiségek részére, melyek összege a 2017. évvel bezárólag, közel háromszorosára nőtt a 2014 óta tartó parlamenti ciklus során.

A közigazgatási és bírósági eljárásokban garantált az anyanyelv használata, szükség esetén tolmács, fordító biztosításával is, ill. ha a nemzetiségiként regisztrált lakosok aránya meghaladja a 10%-ot, a települési önkormányzatok kérésére, a helyi önkormányzat az ő anyanyelvükön is köteles rendelkezésre bocsájtani az ügyintézéshez szükséges formanyomtatványokat.

A hivatalosan elismert nemzetiségekhez tartozók anyanyelvükön is használhatják személynevüket, annak megfelelő helyesírással, amit várhatóan az e-személyi igazolvány bevezetése fog ténylegesen érvényesíteni, az utónevek tekintetében pedig törvény által előírva, az országos nemzetiségi önkormányzatok rendelkeznek hatósági jogkörrel azon utónevek használatának jóváhagyására amelyek nem szerepelnek a Magyar Tudományos Akadémia vonatkozó jegyzékeiben.

A hivatalosan elismert nemzetiségekhez tartozók igényelhetik az anyanyelvükön történő házasságkötést, valamint a születési, házassági és halotti anyakönyvi iratok anyanyelvükön történő kiállítását is.

Az állami finanszírozású közmédia, az Országgyűlés Magyar Nemzetiségi Bizottsága időszakos tájékoztatásával, rendszeresített nemzetiségi műsorai keretében, a magyarországi románságnak heti önálló rádió-, ill. tv-műsort szolgáltat, román nyelven, valamint külön blokkot az évente sugárzott Nemzetiségi Kultúrák Napja tv-műsorfolyamban.

A magyarországi román nemzetiség kulturális autonómiáját biztosítja, hogy a román oktatási és kulturális intézmények, (az elterjedt gyakorlat szerint magyar-román kétnyelvű) óvodák, általános és középiskolák, kollégiumok fenntartója a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata, amely a vonatkozó állami támogatások címzettjeként biztosítja azok működését, fejlesztését, az egyházi iskolákéhoz hasonló módon, míg a román nyelvoktató általános iskolák a KLIK rendszerében működnek, az illetékes román nemzetiség önkormányzatok érdemi beleszólási jogával.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának Dokumentációs és Információs Központja, hasonló állami támogatással, saját szakirányú és rendezvényszervezői tevékenysége mellett, működteti a hagyományőrző népi együtteseket, tájházat, s az új jelentős projekteket: a 2017-ben induló Pedagógiai Módszertani Központot, valamint Amatőr Színházat.

A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata állami támogatással segíti elő a „CRONICA” c. színes heti magazin, ill. a „Foaia Românească” c.hetilap megjelenését.

A 2014 óta tartó országgyűlési ciklusban, a 2017. évi előirányzatokat is beleértve, a magyarországi román nemzetiségnek nyújtott magyar állami támogatás több mint háromszorosára nőtt.A magyarországi román nemzetiség választott testületei, intézményei, képviselői folyamatos kapcsolatban vannak a gyulai Szent Miklós székesegyház székhelyén működő Magyarországi Román Ortodox Egyházkerülettel (amely ortodox temetőt is fenntart a városban), annak püspökével (aki nagyon gyakran részt vesz a magyarországi románság nagyobb eseményein), az ország területén összesen 15 templomban, ill. kápolnában román nyelven szolgáló papokkal, valamint a román nemzetiségű hívőket jelentős arányban magukban foglaló más felekezetekkel is. A Magyarországi Román Ortodox Egyház magyar állami támogatásban is részesül, s részére is felajánlható az SZJA 1%-a.

Folyamatos a kapcsolattartás Románia Magyarországon akkreditált diplomáciai képviseleteivel, a budapesti nagykövetséggel, valamint a gyulai és a szegedi főkonzulátusokkal, amelynek vezetői és tagjai részt vesznek a magyarországi románság életében is.

A két ország nemzetiségekkel kapcsolatos kormányzati együttműködés kijelölt grémiuma a külügyi tárcák által koordinált kisebbségi vegyes bizottság, melynek keretében lehetőség van egyeztetni a romániai magyar és a magyarországi román nemzetiségek kölcsönösségi alapon történő támogatását is.

Remélem a fenti tényszerű tájékoztatással sikerül hozzájárulni az Ön levelében felvetett kérdések tisztázásához.

Tisztelettel üdvözli,

Kreszta Traján

a magyar Országgyűlés román nemzetiségi szószólója

 

2017.02.14.