Székelyföld alatt az erdélyi történelmi székely székek területét kell érteni. A történelmi Székelyföldhöz tartozott a mai Kovászna (Háromszék) és Hargita megye (Csíkszék, Udvarhelyszék), Maros megye egy része (Marosszék), a mai Fehér és Kolozs megyék kisebb darabjai (Aranyosszék). Aranyosszék exklávé volt (a többi székkel területileg nem függött össze), és volt a Székelyföldnek enklávéja is (szigetszerűen közrezárt vármegyei terület): Felső-Fehér vármegye peselneki járása Tusnádfürdő és Kézdivásárhely között. A mai értelemben vett Székelyföld nem tartalmazza Aranyosszéket, de magába foglalja Maroshévízet és környékét, illetve az egykori enklávét, a Felső-Fehér vármegye peselneki járását. Székelyföld önrendelkezéssel bírt, az évszázadok folyamán, melyben központi szerepet kapott Székelyudvarhely, majd később Székelyvásárhely, mai nevén Marosvásárhely, mely a régió kulturális, oktatási, gazdasági és ipari központja lett.

Az első világháborús magyar vereség és az 1920-as trianoni békediktátum után Székelyföld Románia része lett. Az 1940-es második bécsi döntéssel a terület visszakerült Magyarországhoz, 1944-ben szovjet és román csapatok foglalták el, az 1947-es párizsi békeszerződéssel pedig Székelyföld újra román fennhatóság alá került.

Románia 1950-es régiósításánál néhány település, illetve a székelyföldi megyékhez tartozó falvak külterületei Neamț (Csíkszéktől) és Bákó (Csík- és Háromszéktől) megyékhez kerültek. Erdély történelmi-etnográfiai régiói közül – figyelmen kívül hagyva Aranyosszéket, mely nagyrészt elrománosodott – jelenleg csak itt vannak a magyar anyanyelvűek többségben (arányuk 71,4% volt 2002-ben, 71,72% 2011-ben).

Forrás: Wikipédia

Mezőgazdaság

A földterület megoszlása művelési áganként: szántó 23,5%, legelő 19,2%, kaszáló 15,4%, szőlős 0,2%, gyümölcsös 0,5%, erdő 33,1%, vízfelület 0,6%, egyéb 7,5%. Legfontosabb termesztett növények: burgonya (különösen elterjedt, mivel jól bírja a hűvös éghajlatot), búza, kukorica, rozs, árpa, cukorrépa.

Bányászat

A bányászat szempontjából a legjelentősebb a parajdi sóbánya. A szintén jelentős hargitafürdői kaolinitbányát 2000-ben, a balánbányai rézbányát 2006-ban zárták be. 2013-ban felmerült, hogy Gyergyótölgyesen uránbányát nyitnának, de ez ellen tiltakozások indultak a sugárszennyezés veszélye miatt.

Ipar

A nyersanyagok közül jelentős a kősó (Parajd), vasérc (Lövéte), földgáz (Maros megyében), ezen kívül előfordul még szén (Borszék, Barót), réz (Balánbánya), andezit, dolomit, uránérc (Gyergyótölgyes), kaolinit (Hargitafürdő). Jelentős ásványkincsnek minősülnek a különféle ásványi sókban gazdag borvizek, melyek a turizmusban fontos szerepet játszanak.

Ércfeldolgozó és vasüzeme a lövétei vasbányászatra is támaszkodó szentegyházi volt, melyet 2009–2010-ben modernizáltak, ennek ellenére a 2011-es privatizáció után bezárták. A balánbányai rézfeldolgozó üzeme a bánya 2006-os bezárásával egyidejűleg szűnt meg.

Székelyföld területének jelentős részét erdő borítja, ezért a fakitermelés és feldolgozás (fűrészáru, bútorgyártás) az egyik legfontosabb iparág. Kiemelhetőek a szentegyházi, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, galócási gyárak.

Marosvásárhelyen működik Románia legnagyobb műtrágyagyártó vállalata, az Azomureș.

Az élelmiszeripar szempontjából országos jelentőségű a marosvásárhelyi (Bere Mureș) és a csíki sörgyár (Bere Ciuc), pár éve mindkettő a Heineken tulajdonába került. Ugyanakkora jelentőséggel bírnak az ásványvíz-, illetve borvízpalackozó üzemek (Bibarcfalva, Borszék, Csíkszereda, Csíkszentkirály, Előpatak, Kovászna, Málnás, Sepsibodok, Tusnád).

A székelyföldi gyógyszergyártás színhelye Marosvásárhely, ahol 1985-ben az Armedica gyárral indult, melyet 1998-ban Gedeon Richter Romania SRL kivásárolta a román államtól a cég 50,98%-os többségi részesedését. 2003-ban a Gedeon Richter Romania SRL beolvadt a nyilvánosan működő SC Armedica SA. részvénytársaságba, megtörtént a társaság zártkörűvé alakítása és a neve Gedeon Richter Romania SA-ra változott. A többszöri tőkeemelések során a Richter tulajdonrészesedése 98,96%-ra emelkedett. A gyógyszergyár 2006-ban 39 termékével volt jelen a román piacon, legfontosabb termékcsoportjai: a szív- és érrendszeri, valamint a központi idegrendszerre ható készítmények, antibiotikumok tabletta, kenőcs, illetve oldat formájában. A bel- és külföldi piaci kereslet növekedése valamint a piaci pozíció megszilárdítása szükségessé tette 2007-ben, egy modern logisztikai központ létrehozását. Ez 13 000 m² beépített területet jelent Koronkán, közvetlenül a város mellett, amiből 5200 m² a raktárépület.

Kereskedelem

Székelyföld export-import egyenlege (nettó exportja) a rendszerváltás után negatív lett és azóta is az maradt. A külföldi tőkerészvétellel bejegyzett vállalkozások számára 2012-ben a legvonzóbb Marosszék, kevésbé vonzó Háromszék volt.

Székelyföld fő exporttermékei a fa- és fűrészáru, a mezőgazdasági termékek, élőállatok, illetve a két utóbbi feldolgozásából gyártott élelmiszer-ipari termékek. Utóbbi hatékony értékesítésére, székelyföldi kezdeményezések nyomán létrejöttek a Székelyföldi termék és a Székely termék védjegyek, melyek a minőségi székelyföldi és székely termékek kereskedelmét segítik elő Székelyföldön, Romániában, illetve az Európai Unió országaiban. A védjegyes termékek sikeresek minden országban, ahova eljutottak. Magyarországon a Cora hipermarketekben voltak rendszeresen „székely hetek”, ahol ezeknek a védjegyes termékeknek óriási sikere volt.

Idegenforgalom

Székelyföld számos olyan értéket mondhat magáénak, melyek miatt messze földről felkeresik. Székelyföld számtalan kulturális látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, múzeumok és galériák, valamint a köztéri szobrok, emlékművek sokasága található. Számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik az Ezer Székely Leány Napja, a Székely Majális, a Székely Sziget Fesztivál, a Székely Pajzs Napok (régi nevén Székely Félsziget Fesztivál), az Aquarius, a borvíz ünnepe, a Tusványos, az EMI-tábor, a Székelyföldi Rockmaraton, a Félsziget Fesztivál és a Székelyföldi Kerékpáros Körverseny. Mindezek mellett fontos események a székelyföldi város- és falunapok, ahol hagyományőrző- és kézműves foglalkozások és bemutatók vannak.

Természeti látnivalói közül felejthetetlen élményt nyúlt a Békás-szoros, a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó, a Medve-tó. Ugyanakkor Székelyföld bor- és gyógyvizei, mofettái, sós vizei és parajdi sóbarlangja emelik Székelyföld turisztikai vonzerejét.

Forrás: Wikipédia

{youtube}GDE58WGkdMk{/youtube}

Népesség

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, az Székely Nemzeti Tanács által behatárolt területen Székelyföld népessége 810 367 fő.

A lakosság etnikai összetétele a következő: 581 159 fő (71,72%) magyar, 183 511 fő (22,65%) román, 32 809 (4,04%) roma és 12 888 (1,59%) egyéb nemzetiségű.

Ebből:

• városi lakosság: 388 041 fő (47,74%)

• falusi lakosság: 422 326 fő (52,26%)

• férfi: 406 640 fő (50,18%)

• nő: 403 727 fő (49,82%)

Vallás

Székelyföldön a legtöbben a római katolikus felekezethez tartoznak, de nagyszámú református és unitárius székely lakossága is van. A román nemzetiségűek főképp görög katolikusok voltak, de a kommunista hatalom 1948-ban betiltotta a görög katolikus egyházat, és a híveket görög keletieknek (ortodoxoknak) nyilvánították. Nagy részüket be is kebelezte a román ortodox egyház, de egy kevesen megmaradtak hitüknél. Ugyanakkor a székelyföldi ortodoxok számát a kommunista időben Moldvából és Havasalföldről betelepített románok is növelték.

Forrás: Wikipédia

A mai értelemben vett Székelyföld Hargita, Kovászna, Maros, Bákó, Brassó és Neamț megye területén fekszik. A történelmi Székelyföldhöz tartozó Aranyosszék Kolozs és Fehér megye területén található.

A mai értelemben vett Székelyföldön 18 város – melyből hét municípium (törvényhatósági jogú város) – és 134 község van, illetve ezek településrészei.

Városok

Forrás: Wikipédia

ELEKES TIBOR:

SZÉKELYFÖLD KÖZIGAZGATÁS-FÖLDRAJZI VÁLTOZÁSAI A 13. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG

A történelmi Székelyföld területe Orbán Balázs szerint 12 800 km², mai értelemben vett területe (Aranyosszék nélkül) 12 450 km². Az SZNT autonómia statútumában szereplő terület, illetve az általa készíttetett térkép szerint – amely tartalmazza az 1950-es régiósításnál elcsatolt területeket, és hozzászámolja az 1968-ban Hargita megyéhez csatolt Maroshévíz területét is – 12 000 km². Kiterjedése észak-déli irányban 150 kilométer, kelet-nyugati irányban 140 kilométer (Aranyosszékkel együtt 200 km).

A Keleti-Kárpátok középső és délkeleti vonulatait, ennek hegyközi medencéit, valamint az Erdélyi-medence, ezen belül a Mezőség peremterületeit foglalja magába. A történelmi Székelyföld távolabbra szakadt különálló része volt ezenkívül Aranyosszék is az Erdélyi-középhegység lábainál, az Aranyos folyó alsó szakaszánál.

Domborzat

Székelyföld domborzatának nagy részét a Keleti-Kárpátok belső vonulatai és előhegységei alkotják. Nyugaton az Erdélyi-medence dombságai találhatók. Székelyföld hegységei a Kelemen-havasok déli része, a Görgényi-havasok, a Hargita-hegység, a Besztercei-havasok déli része, a Gyergyói-havasok, a Hagymás-hegység, a Naskalat-hegység, a Csíki-havasok, a Persányi-hegység északi része, a Baróti-hegység, a Bodoki-hegység, a Répát-hegység, a Nemere-hegység nyugati része, a Háromszéki-havasok nyugati része, a Bodzafordulói-hegyek és a Bodzai-havasok északnyugati része. A nyugati vonulat (Kelemen, Görgényi, Hargita) a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatához tartozik. Ezekben és a környező hegységekben gyakran találni vulkáni utóműködésre utaló nyomokat. A keleti vonulathoz kristályos hegységek (Gyergyói, Hagymás, Csíki) tartoznak.

A Kárpátok Székelyföldre eső két fő vonulata olyan nagy kiterjedésű medencéket fog közre, mint a Gyergyói-medence és a Csíki-medence. A Háromszék területén több részre szakadó vonulatok között helyezkedik el a Baróti-medence, a Kászoni-medence, a Felső-Háromszéki-medence és Székelyföldhöz tartozik még a Brassói-medence északkeleti része. A medencéket a folyóvölgyek mentén vagy hágókon áthaladó közlekedési útvonalak kötik össze.

Éghajlat

Az éghajlat az alacsonyabban fekvő részeken mérsékelt kontinentális, a magasabban fekvő részeken függőleges övezetességű hegyvidéki éghajlat. A viszonylag nagy tengerszint feletti magasság miatt az éghajlat jóval hidegebb, mint Románia legnagyobb részén. Az évi középhőmérséklet általában 7,1 és 7,6 °C körül mozog, ennél valamivel magasabb a Mezőségen (9 °C), illetve jóval alacsonyabb a magasabb hegyekben (helyenként 2 °C alatt). A leghidegebb hónap (január) középhőmérséklete ‒3 és ‒10 °C között van, a legmelegebbé (július) pedig 10–19 °C. Az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 40 °C volt, melyet Szabédon regisztráltak 1952-ben, a legalacsonyabb mért hőmérséklet pedig ‒38,4 °C volt, melyet Csíkszeredán mértek 1985 januárjában, és ez a mai napig a romániai országos hideg-rekord. Télen gyakori a hőmérsékleti inverzió: a hideg levegő bennreked az alacsonyan fekvő területeken, ezért a völgyekben és medencékben hidegebb van, mint a hegycsúcsokon (a legalacsonyabb hőmérsékletet is 750 méteres magasságban mérték). A napsütéses órák száma 1500-2000 évente. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–600 mm a Mezőségen és a hegyközi medencékben, a hegységekben meghaladhatja az 1200 mm-t is. A csapadék jelentős része hó formájában hull, a hóréteg vastagsága meghaladhatja az 1 métert is. A legmagasabb hegycsúcsokon a hó egészen júniusig megmarad.

Vízrajz

Székelyföld két legnagyobb folyója a Maros és az Olt, mindkettő a Gyergyói-havasok déli részén ered. Más nagyobb folyók: Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő, Tatros, Feketeügy.

Nincsenek nagy kiterjedésű állóvizek. A legnagyobb tavakat (Bözödújfalusi-víztározó, Zeteváralji-víztározó, Szépvízi-víztározó) mesterségesen alakították ki. A kisebb méretű természetes tavakhoz tartozik a Gyilkos-tó, amely természetes gáttó a Hagymás-hegységben, a Szent Anna-tó, egy egyedülálló krátertó a Csomád-hegység egyik kráterében, amely a szomszédos Mohos-tőzegláp sorsára van ítélve. Említeni kell ugyanakkor a szovátai sós tavakat, közülük kiemelhető a sókarszton létrejött heliotermikus Medve-tó, amely Európa legnagyobb ilyen jellegű tava.

Az Olt és a Feketeügy árterein kedvezőek a feltételek az eutróf lápok megjelenéséhez, ezek közül a rétyi és a kökösi a legismertebbek.

Élővilág, természetvédelem

Növényföldrajzi szempontból Székelyföld a Carpaticum flóratartományba tartozik. A tengerszint feletti magasság szerint több növényzeti öv különíthető el. 500 m alatt a természetes növényzetet a gyertyános–tölgyes öv alkotja, itt előfordul még a cserfa, szilfa, hárs, kőris. 500 és 1000 m között, a dombságok magasabb és a hegységek alacsonyabb részein a bükkerdők öve húzódik. 1000 m-nél magasabban a tűlevelű erdők öve található (ez az erdőövezet legfelső szintje, túlnyomórészt lucfenyő alkotja), amely nagy kiterjedésű területeket borít. A hegyközi medencék körül (a hőmérsékleti inverzió miatt) és a hegyek északi lejtőin a fenyőerdők már 600 m magasan is megjelennek. A legmagasabb hegységekben (Hargita, Hagymás-hegység) megtalálható az alpesi övezet is, jellemző növényei: közönséges boróka, fekete áfonya, havasi törpefenyő. A nagy növényzeti övezeteken kívül vannak sajátos növényzetű területek is (ilyenek például a vízpartok közelében az ártéri berkek). Székelyföld legféltettebb természeti vagyona az erdő, amit már sok éve a politikai körökkel összefonódott érdekszövetségek termelnek ki.

Székelyföld területén jelenleg három nemzeti park található, ebből két nemzeti park egy része Hargita megye területén is fekszik, ezek a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park és a Kelemen-havasok Nemzeti Park. A harmadik nemzeti park az 1950-es régiósításkor Székelyföldtől Neamț megyéhez csatolt Csalhó, Gyergyóbékás közigazgatási területein is elterülő Csalhó Nemzeti Park. Ugyanakkor Székelyföldön 47 természetvédelmi terület van (ebből 32 Hargita, három Maros, négy Neamț, és négy Kovászna megye területén), köztük a Medve-tó és a sós sziklák erdőségei, Rétyi Nyír természetvédelmi terület, Maroshévízi termál-vízesés természetvédelmi terület és Sóhát és Sószoros Természetvédelmi terület.

Forrás: Wikipédia