A szándékosan kiszivárogtatott RMDSZ autonómiastatútum első visszhangját Kelemen Hunor jónak ítélte, ezért sietett elismerni, hogy az valóban az RMDSZ tervezete.
Elolvastuk mi is, és megállapítottuk, az valóban más, mint a Székely Nemzeti Tanácsé. A részletes elemzését is el fogjuk végezni, ám ebben a pillanatban már elmondható, másodlagos egy összehasonlító elemzés válasza arra a kérdésre, hogy melyik a jobb. Az RMDSZ nem egy jobb, hanem pusztán csak egy másik tervezetet akart, amely határozottan, élesen elkülönül a Székely Nemzeti Tanácsétól. Ezt ugyan a román törvényhozás, a román politikai osztály ugyanúgy el fogja utasítani, mint a Székely Nemzeti Tanácsét, viszont lesz egy másik szimbolikus értékű jövőkép, amelynek hordozója és birtokosa az új, autonomista arculatát építő Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Miért van erre szükség, és mi a várható következménye?
Erre próbálunk válaszolni.
* * *
Kétségtelen, a célt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács kitűzött, Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását, eddig nem sikerült elérni. Viszont sikerült megteremteni ennek egyik fontos előfeltételét, egy egységes autonómiamozgalmat, egy olyan mozgalmi potenciált, amelyre nem volt példa a rendszerváltás óta. Az autonómia érdekében sikerült utcára szólítani többtízezres, százezres tömegeket, és sikerült nemzetközi fórumok figyelmét Székelyföldre irányítani. Fontos hangsúlyozni, hogy a tömegmozgalom és a székelyek ügyének nemzetközi megjelenítése nem pusztán az autonómiára irányult, de vele szoros összefüggésben határozott fellépést jelentett a volt és a jelenlegi román kormány, régiósításra vonatkozó terve ellen, amely súlyosan sérti a székelyek érdekeit, és amely történelmi léptékben nyugodtan minősíthető drámainak. Erről a tervről a kormány, a román politikai osztály nem tett le, sőt a céltudatos, gyors végrehajtása folyik.
Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes vázolta már a menetrendet: a régiósításra vonatkozó „törvényi szabályozás szinte teljes egészében készen van, és miután módosul az alkotmány, ez a Parlament elé kerül, törvény által létrehozzuk a régiókat, választások lesznek, és kezdődik egy átmeneti szakasz, egy-másfél év, amely alatt működőképessé tesszük a regionális intézményeket.”
Ilyen körülmények között két eszköz áll az önvédelmünk rendelkezésére annak érdekében, hogy megállítsuk Székelyföld beolvasztását a Középrégióba. Egyik a közösség mozgalmi ereje: az utcai megmozdulások és a polgári engedetlenség, a másik a nemzetközi jog. Bebizonyítottuk, hogy tudunk és akarunk élni mindkettővel.
Ezzel szemben és ennek leépítésére van szüksége a román hatalomnak egy új, a magyar közösségen belüli legitimációval rendelkező mozgalomra, amely Bukarestből ellenőrözött és irányított. A terv első lépései visszaigazolják a tervezőt: az alternatív autonómiamozgalom belső, a magyar közösségen belüli legitimálása máris elkezdődött. Azok, akiket barátainkként vagy szövetségeseinkként tartottunk számon, és ma részt vállalnak ebből a legitimálásból, nem veszik észre, vagy másodlagosnak tartják, hogy az új autonómiamozgalomnak, amelynek soraiba beálltak az a jelmondata, hogy lehetetlen a jelenlegi alkotmányos keretek között Székelyföld autonómiája! Ezzel pedig a székely törekvések román nacionalista ellenzőivel egy táborba kerültek.
A cél az autonómia mozgalmi potenciáljának a fölszámolása, vagy legalább az ellenőrzésének, irányításának átvétele a Székely Nemzeti Tanácstól, és a Székely Nemzeti Tanács diplomáciai tevékenységének semlegesítése. Nem állítjuk, hogy a román titkosszolgálat nyilvánosság előtt is kifejezett célját váltják most valóra a tervezet készítői, de tény: a román titkosszolgálat sem árthatna profibb módon a székelyek ügyének. Mindeközben a közigazgatási átalakítás gyorsvonata megállíthatatlanul közeledik felénk, mi pedig a sínek között állunk. A vonat megállításának eszközeit pedig éppen most próbálják kicsavarni a kezünkből.
* * *
Az Állandó Bizottság legutóbbi ülésén eldöntötte, hogy az év vége előtt összeül a Székely Nemzeti Tanács. Addig tovább tisztul a kép, és a küldötteknek módjuk lesz higgadtan, okosan és elkötelezetten, – ahogy eddig is – dönteni, arról, hogyan viszonyulunk a jövőben a másik, az ellenőrzött „autonómiamozgalomhoz”. A széki tanácsok már most megtarthatják üléseiket, kiállhatnak a mozgalom egysége és a Székely Nemzeti Tanács autonómiastatútuma mellett. Azt kérjük a küldöttektől, hogy maradjanak hűségesek a Székely Nemzeti Tanács egy évtizede megfogalmazott céljaihoz, maradjanak hűségesek akkor is, ha volt barátaink, volt szövetségeseink közül nem egyet a másik oldalon látnak majd.
Maradjunk minél többen az önálló, hiteles autonómiamozgalom útján, és állítsuk meg Székelyföld beolvasztását!
Marosvásárhely, 2014. szeptember 14.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke