Az elmúlt esztendőben a rendszerváltás nagy évének, az 1989-es évnek számos eseményéről emlékezett meg a világ. Nem sokat emlegette azonban senki a Magyar-román nyilatkozat (Budapesti nyilatkozat) huszonötödik évfordulóját.
Gazdag és felemelő ünnepség keretében emlékeztek szerda este a Kultúrpalotában a madéfalvi veszedelem 251. évfordulójára. A Székely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett esten visszatérő gondolatként többször is megfogalmazódott: az 1764-es vérengzésnek máig érvényes üzenete van.
A románok egyharmada szerint jó a magyar-román viszony, de ugyanannyian gondolják úgy, hogy a kétoldalú kapcsolatok rosszak – derül ki az INSCOP Research felméréséből, amelyet az Adevărul napilap megrendelésére készített.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) értékelése szerint 2014 a székelyföldi önkormányzatok „nagy menetelésének" éve volt.
Értetlenül áll a Himnusz elénekléséért Kovászna megye volt prefektusa által kiszabott bírság ügye előtt a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium, amely a történtek miatt a román külügyi tárcához fordul. Minderről a budapesti minisztérium tájékoztatta a Krónikát.
Több százan gyűltek össze a csíkszeredai Szabadság téren vasárnap délután, hogy a forradalom hőseire emlékezzenek. A rendezvényen ugyanakkor tízpontos petíciót olvastak fel a kormányhoz címezve, amelyben a székelyföldi és az erdélyi magyarok megmaradásához szükséges alapvető jogokat követeltek.
Ökumenikus szabadtéri istentisztelethez, nem zajos politikai rendezvényhez hasonlított a tegnapi megmozdulás, amelyen mintegy ötezer teli torokból szállt fel a nemzeti ima. Áhítattal, méltósággal, emelt fővel énekelt mindenki a Himnusz védelmében meghirdetett utcai tüntetés ötödik napján, békére buzdított minden felszólaló lelkész és politikus. Akkor sem volt kiabálás vagy fütyülés, amikor a kormányhoz címzett petíciót olvasták fel, három nyelven: hiszen nem valaki ellen, hanem saját szimbólumaink és jogaink érdekében vonultunk ki a Szabadság térre. A prefektúra sötét és néma maradt, ahogy eddig.
Az államelnök-választás második fordulója után felerősödtek és megsokasodtak Székelyföldön Románia kormányának magyar-ellenes lépései. Kiemelt jelentőségűek ezek között a sepsiszentgyörgyi székely-magyar közösség ellen irányuló provokációk, amelyek a székely zászló és – előzmény nélküli módon – a magyar himnusz ellen irányulnak.
